Habár nem rég ért véget a döntő, jövőhét péntek hajnalban már itt az NBA Draft, azaz a fiatal játékosok börzéje. Ezen a napon viszont nem csak fiatal tehetségek játékjogát szerzik meg a csapatok, hanem sokszor néhány veterán és olykor-olykor néhány szupersztár is elkerül egyik együttesből a másikba. A következő lista a legfontosabb cseréket mutatja be azok közül, amit a draft közben kötöttek, azzal a kitétellel, hogy azokat a cseréket mutatjuk most be a teljesség igénye nélkül, amikben nem csak újoncok szerepelnek.
1956:
Talán a történelem legnagyobb cseréjét hajtotta végre a Boston Celtics. A 2. választással a St. Louis Hawks (ma Atlanta Hawks) Bill Russelt választotta, ám elcserélték Ed Macauleyra és Cliff Haganra a Celticsszel. Macauley hatszoros All-Star játékos volt, később a Hírességek Csarnokába is bekerült, így annyira nem mondható rossz húzásnak a Hawks részéről, főként, hogy 1958-ban pont a Boston ellen sikerült nyerniük a döntőben. Ezzel együtt Bill Russell a valaha élt egyik legjobb játékos a kosárlabda történetében, aki 11 bajnoki gyűrűt nyert és – Wilt Chamberlainnel együtt – dominálta az akkori NBA-t.
1980:
Red Auerbach nem csak a történelem egyik legjobb edzője, de az egyik legjobb csapatvezetője is volt. Ismét a Boston Celtics húzott egy hatalmasat, amikor is az 1/1-es és az 1/13-as picket cserélték el Robert Parish-ért és az 1/3-as pickért, amivel kiválasztották Kevin McHale-t. Mindkét játékos Celtics legenda és Hall of Fame lett, velük és Larry Birddel a Celtics a ’80-as években háromszor is felért a csúcsra.
1996:
A 13. választás jogáért a Los Angeles Lakers odaadta a kezdő centerét, Vlade Divacot, a pickkel pedig Kobe Bryantet választották ki a börzén. Mindkét csapat nyert ezzel, hiszen amíg az aranylilák helyet csináltak Shaquille O’Neal érkezésének, addig a Charlotte Hornetsnek kellett egy minőségi magasember. A pályája csúcsán lévő veterán Divacnak nagyobb hasznát vették, mint egy 18 éves sihedernek.
Utólag persze már tudjuk hogy a Lakers két legyet ütött egy csapásra.
2001:
A Chicago Bulls azok után, hogy két évvel korábban 1/1-gyel elhozták Elton Brandet, elcserélték az 1/2-es jogra, azaz Tyson Chandlerre (a cserében megkapták még Brian Skinnert is).
Ez a tranzakció azért érdekes, mert Brand mindössze 22 éves volt ekkor, ráadásul mindkét idényében 20 pont és 10 lepattanó felett átlagolt, míg a 18 éves Chandlernél erősesen kérdéses volt, hogy mennyire lesz azonnal meghatározó játékos az NBA-ben.
Körülbelül 10 évvel később lett az, és akkor sem annyira, mint Brand a pályafutása elején, akire simán építhette volna Jerry Krause a csapatát. Brand rendkívül szép éveket töltött el Los Angelesben, noha soha nem sikerült meghozni azokat a társakat köré, akik a csapatot a rájátszás második körén túlrepítették volna.
2007:
A Boston Celtics ismét aktivizálta magát egy fantasztikus cserével, ahol megszerezték a Seattle Supersonicstól Ray Allent és a 35. picket (Glen Davis), ellenértéként pedig a lejáró szerződésű Wally Szczerbiakot, Delonte Westet, egy 2008-as második körös picket és az 5. választást (Jeff Green) postázták. A Sonics teljes újjáépülésen ment át, amely keretében elhozták a Durant-Green párost a draftról, miközben a Celtics megalapozta a Kevin Garnettel és Paul Pierce-szel kiegészült Nagy Hármas bajnoki menetelését.
2008:
Az Indiana Pacers elcserélte All-Star magasbedobóját, Jermaine O’Nealt, aki csillagászati összegű fizetése mellett már nem hozta azt a szintet, mint korábban, hiszen sorra kiújuló sérülései miatt lelassult. Ment még mellé egy második körös jog (41. választás) Torontóba, ahonnan jött a szorgos irányító hírében álló T.J. Ford, a szlovén center Rasho Nesterovic és ami még fontosabb, a 17. választás joga, amivel elhozták Roy Hibbertet.
Egyértelműen a Pacers lett a csere nyertese, hiszen a Raptors idény közben továbbpasszolta O’Nealt Shawn Marionért, ám a nyáron elengedték a Mátrix becenévre hallgató kiscsatárt, mivel szabadügynökként nem hosszabbított.
2011:
A San Antonio Spurs húzott egy merészet, amit akkor nem értettek saját rajongóik sem. Az addig remekül játszó George Hillt az Indiana Pacersbe cserélték három draftjogért, akik közül kettő játékos soha nem fog pályára lépni már az NBA-ben. A harmadik viszont az a Kawhi Leonard volt, aki a tavalyi döntő legértékesebb játékosa lett, ráadásul feltételezhetően a Spurs köré fogja építeni csapatát a következő 10 évben.
Nem hiába mondják, hogy Gregg Popovich egy zseni.
2013:
Andrew Bynum 2012-es megszerzése egyértelműen kudarccá vált a Philadelphia 76ers számára, ezért teljes újjáépítésbe kezdtek. Ennek keretében a legtöbbet kereső és még mindig nagyon fiatal irányítójukat, Jrue Holiday-t, illetve egy második körös picket cseréltek el New Orleansba a 6. választásért. A pick nem lett más, mint az a Nerlens Noel, akiről már a draftolása pillanatában tudni lehetett, hogy valószínűleg az egész idényt kihagyja.
Habár orvosi csoda nem történt, a Kentucky egykori centere az idei szezont már végigjátszotta, és mérkőzésről mérkőzésre jobb játékot mutatott. Főként a védőoldalon van benne óriási potenciál, a szakértők szerint akár a liga legjobb bástyája lehet a palánk alatt.
A Pelicans maximum azért bosszankodhat, mert Holiday rendkívül sérülékeny, de egészségesen borzasztóan hatékony játékos ő is, egyelőre tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ki járt jobban a manőverrel.
2015:
Nagy kérdés, hogy lesz-e idén komolyabb csere, vagy csak draftjogok vándorolnak. Érdemes viszont eljátszani a gondolattal, hogy ha lesz csere, akkor kik és milyen irányba építkeznének?
Több lehetőség is adott. A New York Knicks bajban lehet, ha a három kiszemeltjük (Towns, Okafor, Russell) nem lesz már bent, így könnyen elcserélhetik a jogukat. Az se lesz egetrengető meglepetés, ha a Boston Celtics fog lépni valamit. Idén a csapat bejutott a rájátszásba, nagyon jó edzőjük van, az együttes magja fiatal, így még több fiatal tehetségre nincs is szükségük, inkább pár veterán lenne erősítés számukra. A sapka alatt van helyük bőven és lejáró szerződésekkel is rendelkeznek. Nagy kérdés mennyire használják ezt ki.
Annyi bizonyos, hogy minden csapat szurkolói már tűkön ülve várják az egy hét múlva bekövetkező draftot, hiszen ahogy a fenti példák is szemléltetik: bármi megtörténhet.