Vészesen közeledünk az élbolyhoz, így következzen az NBA döntők történetének legnagyobb fordítása.

6. 2008 – A Boston Celtics 24 pontos hátrányból való fordítása a döntő harmadik mérkőzésén

Ray Allennek és Paul Piercenek volt oka az ölelkezésre

A 2008-as rájátszásban a Boston Celtics csöppet sem simán jutott az NBA döntőjébe. Habár a kelták 66 meccset nyertek az alapszakaszban, már az első körben rájuk ijesztetett az Atlanta Hawks gárdája.

A gyilkos hét meccses összecsapásban a Joe Johnson vezette sólymok nem kaptak ki hazai pályán, és Bostonban is kellemetlenkedtek. A második körben a Cleveland Cavaliers sem adta alább hét meccsnél, az utolsó találkozón Paul Pierce 41 pontja kellett az öt pontos győzelemhez és a továbbjutáshoz.

A konferenciadöntő hozta a legkevesebb izgalmat a zöldek rajongóinak, ugyanis a Detroit Pistonst hat mérkőzésen iskolázták le.

Minden adott volt tehát, hogy az év elején/közben Kevin Garnettel, Ray Allennel, James Poseyval, Eddie House-szal, Sam Cassellel és PJ Brownnal megerősödött gárda megszerezze 17. bajnoki címét és 22 év után ismét trónra üljön.

Az ellenfél a Los Angeles Lakers és az MVP Kobe Bryant volt.

Az első két találkozót a Celtics orrhosszal elhozta. Habár a Lakersnek mindig meg volt adva a lehetőség egy esetleges visszajövetelre, a kelták jobban kihasználták a kulcspillanatokat és becsukták a győzelmi kaput.

A harmadik találkozóra a felek átruccantak a nyugati partra, ahol a a Lakers Kobe 36 és Sasha Vujacic 20 pontjának köszönhetően szépített.

A Lakersnek minden adott volt, hogy megismételjék a Miami Heat 2006-os koreográfiáját: 2-0-ról felálljanak és megnyerjék a döntőt.

A negyedik mérkőzésen ez sokak fejében meg is fordulhatott.

Bryant az egyéni szórás helyett igazi csapatjátékot mutatott be. A mérkőzésen mindössze 17 ponttal, ám mellette 10 gólpasszal zárt. A Lakers hatalmas pusztítást végzett, az első negyedben már 21 ponttal vezettek, legnagyobb előnyük 24 pont volt, és még a félidőben is 18 pontos előnyt birtokoltak.

Hogy mi történhetett az öltözőben, az soha nem fog kiderülni, minden esetre a harmadik negyedben elkezdődött a csoda.

Allen és Pierce vezetésével a Celtics saját közönsége előtt kezdte el dominálni az arany-lilákat, akik a harmadik negyed utolsó 6 percében mindössze 3 pontot kapirgáltak össze. A negyed zárásaként PJ Brown zsákolása 2 pontra csökkentette a hátrányt, Phil Jackson arca pedig kétségbeesést kezdett tükrözni.

A záró periódusban Bryant dobásai a negyed közepéig még tartották az előnyt, ám Garnettre és Allenre nem volt ellenszerük. A hajrában James Posey két hatalmas hárompontossal vette ki a részét, a Celtics pedig pontos büntetőzésével elcsente a győzelmet Los Angelesből.

A Lakers még becsületből elhozta az ötödik találkozót, hogy aztán 39 ponttal vérezzen el a döntő utolsó találkozóján. A döntő kimenetele valószínűleg egészen máshogy alakult volna, ha sikerül megőrizniük a két meccsre elegendő előnyt.

Szerző: Kun Zsolt

Dátum: 2009. 12. 27.