Joggal gondolhatná a cím alapján az ember, hogy valamelyik posztot és játékosait fogom elemezni, netán egy kiemelkedő csapat momentumai ihlettek meg. Mesélhetnék órákig csodálatos emelkedésről, hatalmas triplazuhatagról, lenyűgöző összjátékokról, lélektanilag fontos betakarásokról, vagy kulcsfontosságú pillanatokban szerzett labdákról. Én mégis a mai liga egyik, ha nem a legfontosabb szereplőiről szeretném gondolataimat a virtuális lapocskámra vetni: Igen. Ők a játékvezetők.

Erős kérdések jönnek, kérem mindenki kösse be magát, és igyekezzen kutatni a memóriájában:

Látott már valaki valaha is olyan mérkőzést, ahol a hazai közönség a bíró minden véleményét komolyabb ordibálás nélkül elfogadta? Ismerjük el, lehetnek elfogultak.
Látott már valaki valaha is olyan mérkőzést, ahol a játékosok a bíró minden véléményét reklamálás nélkül elfogadták? A meccs hevében idegesebb az ember…
Látott már valaki valaha is olyan mérkőzést, ahol egy pártatlan szurkoló nem csóválta a fejét legalább egy ítélet után? Nem.

A játékvezető is ember. Igaz, hogy az ő keze alatt mozog az egész játék, de ő is hibázhat, ő sem láthat meg minden könyöklést, mezráncigálást, heremorzsolást. Fogadjuk el, hogy a szürkecsíkosak bármikor szemrebbenés nélkül ítélhetnek rosszat, még akkor is, ha ezt nem akarják. De mi van akkor, amikor egy téves ítélet megváltoztatja egy meccs menetét? Vagy akár egy egész meccset dönt el. Vagy egy bajnokságot.

Az, hogy az NBA-ben ténykedő „jévé”-k mennyire szimpatizálnak egyes csapatokkal, mennyire haverkodnak össze sztárjátékosokkal, mennyire szívlelnek egy-egy edzőt, gyakorlatilag kiszámíthatatlan. Minden embernél más. Itt jön a dolog rafinériája… Egy tréfás megjegyzés a szünetben az edzőtől a bíró felé, és a játékvezető úr már képes támadó fault helyett védőt ítélni, goaltending helyett blockot, vagy nyilvánvaló fault helyett tiszta szerelést. A helyzet nem ennyire válságos, de el kell fogadnunk, az idei rájátszásban kimutatta oroszlánkörmét az a tény, hogy a bíró sporttársak egy-egy megbocsáthatatlan baklövése mennyire is kedvez egyik-másik csapatnak.

Megoldás? Nincs. Nem is kell. Elvégre mindenki játszik majd hazai pályán. Apropó. Van ilyen szabály?

Szerző: Kun Zsolt

Dátum: 2007. 05. 17.