A szezonfelező táján és az átigazolási határidő (március 15.) közeledtével érdemes számot vetni azzal, hogy az idei szezon során a csapatok mit értek el, mire számíthatnak a továbbiakban és milyen irányban haladnak.

Jelenlegi mérleg: 11-22

Kezdőcsapat: Isaiah Thomas/ Marcus Thornton / Tyreke Evans /Jason Thompson / DeMarcus Cousins

Mi történt idáig?

A királyok ismételten nem a legrózsásabb körülményekkel indulhattak neki a szezonnak, hiszen: 1, A divízióbeli ellenfeleik mindegyike nagyobb erőt képviselt. 2, Nnem volt (és azóta sincsen) igazi sztárjuk, vezérük (bocsáss meg nekem, kedves Tyreke).

A liga legfiatalabb csapatához (Outlawon és Salmonson kívül nincs 3 szezonnál nagyobb tapasztalattal rendelkező játékosuk) a draft napján a nagy ellentmondásokkal küzdő Jimmer Fredette csatlakozott, ám a szezon múlásával a rivaldafény egy másik zöldfülűre került, hiszen az újoncbörze 60. (egyben utolsó) választottja, a mindössze 176 centiméter magas Isaiah Thomas kapta meg az uralkodók karmesteri pálcáját.

Ahogy az ilyen kimondottan fiatal csapatoknál lenni szokott, a siker természetesen még nem kopogtatott be a lilamezesekhez, ám ez az indok sem menthette meg Paul Westphal állását. Az assistant coachból vezető edzővé avanzsált Keith Smartnak sincs könnyebb dolga, hiszen a Kings támadórendszere az esetek többségében improvizálásra, illetve egyéni megmozdulásokra épül, így ebből kikövetkeztethetően teljesen kaotikus.

Az újonc Thomas kezéből csak a legritkább esetben indul a támadás, hiszen a Thornton-Evans duó mindkét tagja előszeretettem dédelgeti a játékszert. A palánk alatti játékuk kimerül néhány Cousins által visszaszerzett lepattanó értékesítéséből (ha épp nem szenved az állandó faultproblémáktól), mellette a magasok egyike sem tud igazi helyzetet kialakítani magának.

Érthető tehát, hogy a Kings miért utolsó előtti dobószázalékban a teljes ligában.

Mi lesz ezután?

Leginkább türelmes várakozás, hogy a meglévő fiatalok beérjenek, a drafton pedig okos húzásokkal erősítsék az összeszokó félben lévő magot. Az idei szezonban bármilyen csodát várni ettől a kerettől hatalmas badarság.

A 2010-ben Év Újoncának választott Evans a másodéves átok után sem mutat előrelépést (átlagai mellett a dobószázalékai is csökkennek), így ha ugyan megbánást nem is, de egy elgondolkozást mindenképp megér, hogy mi lett volna Ricky Rubio ledraftolásával.

A csapat jelenlegi teljesítménye sem segíti az álláspontot, miszerint a Kings a közeljövőben akár várost is válthat. Nem túl nagy piac révén hatalmas cápákat nehezen lehet kifogni a szabadügynök piacról. Marad a játékoscsere, ott viszont ellenértékként a legígéretesebb ifjoncaikon kívül egyedül a draftcetlijeik jelentenek valamilyen értéket.

Véleményem szerint ezek elcserélése hatalmas butaság lenne, így a jól bevált módszer szerint az egyetemekről fognak erősíteni – a fizetési sapkában megmaradó összeggel pedig továbbra is lehet a megfelelő kiegészítő embereket vadászni.

Az út persze így is hosszú lesz, mire újra rájátszás meccset fognak látni Sacramentóban (?).

Szerző: Kun Zsolt

Dátum: 2012. 02. 26.