Az NBA fontosabb játékosait általában rögtön azonosítani tudjuk, egy vagy több csapattal, ahol karrierjük legnagyobb részét töltötték. Jó páran viszont hosszabb, rövidebb időre megfordultak meglepő csapatoknál, amire a legnagyobb szurkolókon kívül nagyon kevesen emlékezünk. Nézzünk pár példát:

Hakeem Olajuwon, Toronto Raptors (2001-02, 61 meccs): A nigériai-amerikai centert senkinek sem kell bemutatni, Dicsőség Csarnoka tag, a Houston Rockets valaha volt legjobb játékosa, ahol két bajnoki címet is nyert. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy karrierjét bizony Kanadában fejezte be.

Patrick Ewing, Seattle SuperSonics/Orlando Magic (2000-01, 79 meccs / 2001-02, 65 meccs): A jamaikai center a New York Knicks legendája volt 15 éven keresztül, viszont a hőn áhított bajnoki címet nem sikerült megszereznie, így 37 évesen szerencsét próbált más együtteseknél is. Kevés sikerrel.

Zach Randolph, Los Angeles Clippers (2008-09, 39 meccs): A Memphis Grizzlies veteránjára valószínűleg sokan emlékeznek még Portlandből, ahol karrierje első hat szezonját töltötte, sőt talán még arra a másfél évre ami alatt a Knicksnél játszott, ahonnan pénzügyi megfontolásból a 2008-09-es szezon elején elcserélték Los Angelesbe.

Brandon Roy, Minnesota Timberwolves (2012-13, 5 meccs): Az egyik legszomorúbb történet az övé. Folyamatos térdproblémái miatt 2011-ben, csupán 5 szezon után visszavonult. Egy szezon kihagyás után megpróbálkozott a visszatéréssel a Minnesota színeiben (akik egyébként egy két éves, majdnem 20 millió dolláros szerződést adtak neki), viszont 5 mérkőzés után újabb sérülés, és újabb térdműtét várt rá.

Gary Payton, Milwaukee Bucks (2002-03, 28 meccs): A Kesztyű becenévre hallgató irányító megfordult ugyan pár csapatban, miután 13 évig a Seattle SuperSonics arca volt, de a legkevésbé ismert állomáshelye egyértelműen a wisconsini együttes volt. Lényegében Ray Allenért cserélték, a 2003-as cserehatáridő előtt, viszont a szerződése azon a nyáron lejárt, nem tervezett maradni, hanem a Los Angeles Lakershez igazolt. Kijelenthető, hogy nem a legjobb cseréje volt a Bucksnak.

Mike Bibby, Washington Wizards (2010-11, 2 meccs): A Vancouver Grizzlies és a Sacramento Kings egyik alappillére volt az irányító. Karrierje második felében több csapatban is megfordult, viszont legrövidebb állomáshelye egyértelműen a fővárosban volt, ahova a cserehatáridő előtt érkezett 2011-ben, de 5 nappal később már szabadügynök volt. Ezután a Miami Heat színeiben fejezte be a szezont, ahol egészen a döntőig jutottak.

Moses Malone, Portland Trail Blazers (1976, 0 meccs): Moses Malone a ’70-80-as évek egyik legdominánsabb pontgyárosa volt, viszont amikor az ABA és az NBA egyesült még messze nem volt ez a játékos. A „szóró drafton” (ahol a megszűnő csapatok játékosait draftoltál le) a Portland kiválasztotta, de még az előszezonban elcserélték a Buffalo Braveshez, akik szintén elcserélték a Houston Rocketshez. Ott végül 6 szezonon keresztül 24 pontot, 15 lepattanót átlagolt. A ’84-es draft után ez a csere a második legnagyobb fekete folt az oregoniak történelmében.Zydrunas Ilgauskas, Miami Heat (2010-11, 72 meccs): A litván center 12 szezont húzott le a Cleveland színeiben, utolsó szezonjában viszont követte LeBron Jamest Miamiba. A kép azért is érdekes, mivel Shaquille O’Nealnak szintén ez volt az utolsó szezonja, amit a Boston Celtics-nél töltött és ahol összesen 37 meccsen lépett pályára.

Chris Webber, Detroit Pistons (2006-07, 43 meccs): Miután a Sacramento Kings legjobb évei elmúltak, az erőcsatár szerencsét próbált a Philadelphia Sixers-nél, ahol végül a 2007-es cserehatáridő előtt kirakták a keretből. Ezután a szezon hátralévő részét az egyik legnagyobb bajnokesélyesnél, a Pistons-nál töltötte, ahol végül konferenciadöntőig jutottak. A képhez még hozzátartozik, hogy Ben Wallace óriási szerződést kapott ebben a szezonban a Bullstól, így otthagyta legnagyobb sikereinek helyszínét, és a szeles városba költözött, ahol alig másfél évet töltött, és 127 mérkőzésen lépett pályára, mielőtt továbbcserélték.

Wally Szczerbiak, Seattle SuperSonics (2007-08, 50 meccs): A kiscsatárra szinte mindenki a Minnesota Timberwolves-nál töltött idejéről emlékszik, esetleg karrierje végére, ahol LeBron James mellett játszott Clevelandben. A Wolves először Bostonba cserélte, ahol másfél évet töltött. Ezután a Ray Allenért küldött csomag egyik legnagyobb darabja volt. A Sonics sokáig nem tartott rá igényt, még abban az évben továbbcserélték Ohióba, ahol még másfél évet játszott, mielőtt befejezte karrierjét.

Allen Iverson, Memphis Grizzlies (2009-10, 3 meccs): Erre talán többen is emlékeznek. A Memphis megpróbálkozott az ekkor 34 éves legendával, de a kísérlet nem tartott túl sokáig. A szezon első három meccse után a korábbi MVP személyes problémák miatt elhagyta a csapatot, és közös megegyezéssel felbontották a szerződését.

Dennis Rodman, Los Angeles Lakers / Dallas Mavericks (1998-99, 23 meccs / 1999-2000, 12 meccs): A Féreg karrierjét senkinek nem kell bemutatni, a Bad Boys Pistons, a Spurs és a Bulls is mindenkinek megvan. Viszont Jordan visszavonulása után, a chicagóiak úgy döntöttek, hogy újrakezdik a csapatépítést, így elengedték Rodmant is, aki szabadügynökként a Los Angeles Lakers-nél kötött ki, ahol 23 mérkőzésen lépett pályára, mielőtt ők is kitették a keretből. Ezután majdnem egy évet várnia kellett, mikor az újdonsült Mavericks tulajdonos, Mark Cuban szerződést kötött vele a 2000-es szezon közepén. Texasban sem sikerült túl fényesen a kísérlet, 12 mérkőzés után, alig egy hónappal később ki is rakták a keretből, ezzel véget vetve a ’90-es évek ikonikus figurájának NBA karrierjének.

Damon Stoudamire, San Antonio Spurs (2007-08, 31 meccs): Az irányító nagyon jól mutatkozott be az NBA-ben a Raptors színeiben, akik két és fél szezon után elcserélték Portlandbe. Itt 8 szezont töltött a magasságával és a Mighty Mouse tetoválásával „kitűnő” játékos. Miután Oregonban már nem tartottak igényt a szolgálataira, a Memphis Grizzlies együtteséhez írt alá, ahol 2 év után kiszorult a rotációból az akkor újonc Mike Conley miatt – a szezon közben kivásárolták, a Spurshöz igazolt, de Tony Parker mögött itt is csak epizódszerephez jutott.

Lamar Odom, Dallas Mavericks (2011-12, 50 meccs): A Mavericks szurkolóknak nem kell bemutatni azt a félresiklott kísérletet, ami Odom dallasi karrierje volt. A friss bajnok, miután pár alappillért elengedett az előző évi keretből, a regnáló év hatodik emberéért cseréltek egy első körös picket. A szezonja annyira rosszul sikerült, hogy az erőcsatár még a D-ligába is le lett küldve, mielőtt egy héttel a szezon vége előtt az inaktív listára került.

Derek Fisher, Dallas Mavericks (2011-12, 9 meccs): Az Odom-fiaskó utáni évben egy újabb ex-Lakers játékossal próbálkoztak Cubanék, a 38 éves veterán irányító személyében. Kevesebb, mint egy hónap után sérülést szenvedett, és kérésére (miszerint a családja közelében szeretne lenni) a csapat elengedte. Ezután a szezont a Thundernél fejezte be.

Tracy McGrady, New York Knicks / Detroit Pistons / Atlanta Hawks (2009-10, 24 meccs / 2010-11, 72 meccs / 2011-12, 52 meccs): A pontgyáros karrierje utolsó éveiben sehol sem találta meg igazán a helyét. A Rockets 2010-ben a cserehatáridőnél New Yorkba cserélte, ahol a szezon hátralévő részét töltötte. A következő nyáron a Pistonshoz írt alá, ahol viszonylag sérülések nélkül végig tudta játszani a szezont, főleg csereként, limitált percekkel. Utána évben a Hawks tett egy kísérletet, de már sosem tudta a régi önmagát idézni. Egy év kihagyás után még egy rájátszás erejéig visszatért a Spurs-höz, ahol ugyan döntőig jutottak, de csak 6 meccsen kapott összesen 31 percnyi játéklehetőséget, és nem sikerült pontot se szereznie.

Rasheed Wallace, Atlanta Hawks (2003-04, 1 meccs): Sheedet elsőként általában a Pistonsszal, vagy a Portlanddel azonosítják. Mielőtt Oregonból Michiganbe került volna, egy nagyon rövid kitérőt tett Atlantában is, ugyanis a Blazers odacserélte a 2004-es All-Star szünet előtt. A cserehatáridőnél, 10 nappal később a Hawks rögtön tovább is adta a Pistonsnak. Annyira valószínűleg nem bánkódik, mivel rögtön abban a szezonban bajnok lett Motownban.

Shawn Marion, Miami Heat / Toronto Raptors (2007-09, 58 meccs / 2008-09, 27 meccs): A nyáron visszavonult játékos főleg a Phoenix Suns és a Dallas Mavericks mezeiben ismerős a szurkolóknak, viszont mielőtt Arizonából Texasba került igen kalandos utat járt be. A Suns Shaq O’Nealért Miamiba cserélte, ahol két és fél szezont töltött, majd a következő cserehatáridőnél Kanadába tette át a székhelyét (szintén egy O’Nealért cserébe, csak ebben az esetben Jermaine volt az). A következő nyáron sign-and-trade keretein belül került a Mavshez.

Vince Carter, Phoenix Suns (2010-11, 51 meccs): Air Canada karrierje során sok helyen megfordult, de a legkevésbé emlékezetes mindenképpen a phoenixi megállója volt. Bár Nash-sel nem voltak rossz hátvédpáros, a Suns lemaradt a playoffról, és az újjáépítés mellett döntöttek, így a szezon befejeztével elengedték.

Peja Stojakovic, Toronto Raptors (2010-11, 2 meccs): A szerb pontgyáros rengeteg sérüléssel bajlódott karrierje vége felé, ezért a Hornets a Raptorshoz cserélte a 2010-11-es szezon elején. Itt 28 meccsből 26-ot kihagyott, így januárban szabadlistára is tették. Ezután a Mavshez került, ahol fontos tagja volt a bajnoki címet szerző csapatnak.

Alonzo Mourning, New Jersey Nets (2003-2004, 30 meccs): A center mikor aláírta a 4 éves szerződését a Netsszel már évek óta veseproblémákkal küzdött, sőt a megelőző szezont ki is hagyta teljes egészében. 2003 novemberében, 12 meccs után visszavonult, és vesetranszplantációs műtéten esett át. Ezután viszont jobban lett, újra elkezdett edzeni, és a következő nyáron visszakerült a csapathoz. Elégedetlen volt a túl kicsi szerepkörével, így újabb 18 meccs után továbbcserélték Torontóba, ahol soha meg sem jelent, így szabadlistára tették. Ezután még három szezont játszott a Miami Heat színeiben.

Dominique Wilkins, Los Angeles Clippers / Boston Celtics / San Antonio Spurs / Orlando Magic (1994, 25 meccs / 1994-95, 77 meccs / 1996-97, 63 meccs / 1998-99, 27 meccs): A Human Highlight Film a ’80-as évek NBA-jének egyik legikonikusabb figurája, az Atlanta Hawks valaha volt legjobb játékosa. ’94-ben viszont a Hawks vezetősége nehéz döntés előtt állt, Wilkins már 34 éves volt, a szerződése lejárt a nyáron, és nem akartak neki annyit fizetni, amennyit kért volna, így elcserélték Los Angelesbe. Onnan a nyáron tovább is állt a Celticshez, ahol a korához képest jól is játszott, viszont az újjáépülő csapatban nem tetszett a szerepköre, így Görögországba igazolt, ahonnan egy év múlva visszatért, hogy a Spursnél játszhasson hatodik emberként. Ezután újfent Európába költözött, ezúttal a Bologna együtteséhez, hogy még egyszer visszatérhessen az NBA-be – az Orlando Magichez, ahol végül befejezte játékosi karrierjét 39 évesen.

Kobe Bryant, Boston Celtics: Na jó, ez kicsit csalás, a kép egy draft előtti edzésen készült. A Boston kíváncsi volt, mit tud az akkor még csak 17 éves Bryant, de végül Antoine Walkert választották helyette.