Az NBA csapatok kereteinek változását és az előttük álló idényre vonatkozó kilátásaikat foglalja össze az nba1.hu.

Golden State Warriors

Érkezett: Marco Belinelli (Climamio Bologna, draft 1/18), Pat Burke (Phoenix), Austin Croshere (Dallas), Stephane Lasme (Massachusetts, draft 2/46), Kosta Perovic (KK Partizan), Brandan Wright (North Carolina, draft 1/8)

Távozott: Adonal Foyle (Orlando), Sarunas Jasikevicius (Panathinaikos), Jason Richardson (Charlotte)

A tavalyi rájátszás legnagyobb meglepetését okozó Warriors az utószezonban azzal „kedveskedett” drukkereinek, hogy inkább gyengült, mint erősödött. Sok jó swingman ide, Don Nelson oda, remek small-ball amoda, Jason Richardson távozása mégiscsak érvágás. A jókötésű hátvéd testesítette meg elsősorban az ezredforduló utáni Golden State reményeit és éppen mikor eléggé megerősödött a csapat körülötte ahhoz, hogy valami nagyot guríthasson, elcserélték. A tehetséges Belinelli idővel pótolhatja Richardson ponttermelését, míg Ellis és a végül csak 1-1 évre aláíró Pietrus és Barnes részlegesen szintén feledtetheti J-Richet.

Chris Mullin idén sem hazudtolta meg önmagát, súlyos dollármilliókat költött a szerb centerpalánta, Kosta Perovic szerződtetésére, aki azonban az előszezonban olyan gyenge teljesítményt nyújtott, hogy az még a centerekkel eleve előítéletes Don Nelsont is meglepte. Mullin tette ezt lényegében egyidőben azzal, hogy a hasonló baklövésből kifolyólag náluk fonnyadozó Adonal Foyle-t kényszerült busás összegért kivásárolni a szerződéséből. Ne feledkezzünk meg eközben a 2006-os draft 9. helyén draftolt Patrick O’Bryantről sem, akinek még a D-ligában is akadtak gondjai az akklimatizálódással. Mintha a Warriors sportot csinálna abból, hogy a leghülyébb és legráfizetésesebb döntései mindig centerekkel legyenek kapcsolatosak. Ha már ők játsszák a smallest ballt az NBA-ben…

Nem igazi center, de egy napon kitűnő rohanós magasember lehet a Richardsonért kapott Brandan Wright-ból, és a cserepadra is igazoltak két tapasztalt dobót, a sérülékeny Troy Hudson és Austin Croshere személyében. A Warriors szerencséjére a nyugati csapatok közül pont a tavaly a rájátszásról (éppen) lemaradó csapatok gyengültek meg, így várhatóan a Hornetsszel és a Lakersszel kell megküzdeniük az utolsó play-off helyért. Azt pedig éppen ők igazolták tavaly a legcsattanósabban, hogy az utószezonban minden megtörténhet.

Várható kezdőcsapat: Baron Davis / Monta Ellis / Stephen Jackson / Al Harrington / Andris Biedrins

Los Angeles Clippers

Érkezett: Guillermo Diaz (CEZ Nymburk), Brevin Knight (Charlotte), Ruben Patterson (Milwaukee), Josh Powell (Golden State), Al Thornton (Florida State, draft 1/14)

Távozott: Will Conroy (Virtus Bologna), Daniel Ewing (Himki Moszkva), Jason Hart (Utah), James Singleton (Tau Ceramica)

A Clippers utószezonját és idei kilátásait egy mondatban össze lehetne foglalkozni: Elton Brand Achilles-ina augusztusban elszakadt.

De mert az nba1.hu kedves és hozzáértő olvasói ennyivel nyilván nem érnék be, a lelkiismeretes szerző dohogva nekidurálja magát a fenti kijelentés után meglehetősen fontoskodónak ható elemzésnek.

Miután tavaly a Clippers kisebb meglepetésre lemaradt a rájátszásról, néhány finomítást eszközöltek a kereten. Mivel bő egy éve nyilvánvaló, hogy Sam Cassell kitűnő kommunikációs képességei már messze nem tudják kompenzálni erősen hanyatló játékerejét és mert Shaun Livingston tavalyi sérülését látván harcedzett traumatológusok is idegesen rezzentek össze (és valószínűleg meglepődnének, ha az egykori 1/4-es draftoltból lenne még teljes értékű játékos), várható volt, hogy ezt az irányítói poszton kezdik. Brevin Knight előrelépés Jason Harthoz képest, de már nagyon régen tudott 20 meccset egyhuzamban egészségesen lejátszani. (Csak a kisördög mondatja velünk, hogy annak a Clippersnek, amelynek a kinti dobásokkal volt a legnagyobb problémája, sikerült azt a Knight-ot leigazolnia, aki egész tízéves pályafutása alatt összesen 16 hárompontost dobott be. Tizenhatot. Azaz évente átlagban másfelet. Mission accomplished…) Aztán sikerült megszerezni Ruben Pattersont, az NBA egyik legelvetemültebb nehézfiúját, aki ugyan az utóbbi években megjavulni látszik, sőt mintha a kosárlabda IQ-ja is elmozdult volna a holtpontról, de így is csak részfeladatok ellátására alkalmas. Al Thornton személyében a draft egyik stealjét könyvelhették el, aki gyorsan belophatja magát a drukkerek szívébe és idővel valamelyik bedobó poszton komoly szerephez juthat. Corey Maggette először kaphat teljesen zöld utat és az elképesztően atlétikus hátvéd talán utoljára mutathatja meg Clippers-mezben, mire is képes valójában.

A Brand pótlására szóbajöhető jelöltek közül Thomas túl puha és motiválatlan, Thornton még túl zöld, Patterson túl kicsi és ostoba. Mivel a 2008-as draft irányítódúsnak ígérkezik, előfordulhat, hogy a tavalyi odenitishez hasonlóan, idén a Rose-kór, a Mayo-láz, az Augustin-szindróma vagy a Lawsonococcus üti fel a fejét. És a Clippers vezetősége valószínűleg nem rendel el karantént és nem hajkurássza majd vadul az ellenszérumot, ha a kedves kórokozók valamelyike kopogtat a klubház ajtaján…

Várható kezdőcsapat: Sam Cassell / Cuttino Mobley / Corey Maggette / Tim Thomas / Chris Kaman

Los Angeles Lakers

Érkezett: Javaris Crittenton (Georgia Tech, draft 1/19), Derek Fisher (Utah), Coby Karl (Boise State, nem draftolt)

Távozott: Aaron McKie (visszavonult), Smush Parker (Miami), Shammond Williams (Pamesa Valencia)

Bryant 2004-es Clippers-es flörtjétől eltekintve még soha nem áll olyan közel a Lakers ásza ahhoz, hogy máshol folytassa a pályafutását. A hírek szerint a Chicagóval intenzív tárgyalások folynak, bár eddig az összes ilyesfajta sztorinak az lett a vége, hogy Kobe maradt.

Bryant azért kapta fel a vizet, mert a Lakers vezetősége kínos következetességgel vétózott meg Kiddtől Jermaine O’Nealen át Garnettig minden olyan cserét, amelyben Andrew Bynumot is adniuk kellett volna. A még mindig nagyon fiatal center kétségkívül ügyes és jó mozgású, de hogy ő-e az a játékos, akiért esetlegesen feláldozható a Lakers jelene, abban Kupchak menedzseren kívül kevesen biztosak.

Az arany-lilák nyáron nem tartoztak az aktívan mozgolódó csapatok közé, bár Bryanten kívül az ismét sérülésekkel bajlódó Odommal kapcsolatosan is (Gerald Wallace, Marion) is hallatszottak pletykák. A lánya szembetegsége miatt „hazatérő” Derek Fisher jótékony és ismerős stabilitást kölcsönözhet az utóbbi években meglehetősen labilis irányítói posztnak. A hírek szerint a második évét kezdő Jordan Farmart erősen inspirálta a frissen draftolt, tehetséges, pontorientált és még szeleburdi irányító, Javaris Crittenton érkezése. A sérült centerek, Brown és Mihm felépültek, Bynum köré/mellé csoportosulva dönthetik el, hogy melyikük tud jobban segítségére lenni az eddig a vártnál halványabb Odomnak. Walton és Radmanovic is rendbejött, így a szerb snowboard-karrierje újabb lendületet vehet…

Bryant maradása esetén is keményen kell küzdeniük a rájátszásért és távolról sem biztos, hogy révbe érnek.

Várható kezdőcsapat: Derek Fisher / Kobe Bryant / Luke Walton / Lamar Odom / Andrew Bynum

Phoenix Suns

Érkezett: Grant Hill (Orlando), Brian Skinner (Milwaukee), DJ. Strawberry (Maryland, draft 2/59), Alando Tucker (Wisconsin, draft 1/29)

Távozott: Pat Burke (Golden State), James Jones (Portland), Jalen Rose, Kurt Thomas (Seattle)

Az erősítési törekvések és határozott takarékossági intézkedések furcsa kettőssége jellemezte a Suns utószezonját. A tapasztaltabb Suns-drukkerek sztoikus nyugalommal figyelték, hogy elsőkörös draftjogot megint elkótyavetyéltek készpénzért, de az már a legmulyábbakat is felpiszkálta, hogy ezt egy minőségi cserejátékos, James Jones elherdálásával sikerült összekötni. Azonban ezt is felülmúlta a Duncan-stoppernek Phoenixbe hozott Kurt Thomas Seattle-be küldése, amihez két elsőköröst is kénytelen volt áldozni Steve Kerr.

Persze mindez logikus, ha tekintetbe vesszük, hogy bajnokaspiráns csapat tulajdonosa is ember, és mint ilyen, nem utolsósorban nyereséget is szeretne realizálni busás befektetetéseinél. Ráadásul a pályán sem gyengültek igazából, hiszen (az egészséges) Grant Hill nem egy kategória Jonesszal és Skinner legalább Thomas verőemberi kvalitásait némileg pótolni tudja. A két újonc közül Tucker világklasszis atléta, míg az egyetemen védőspecialistának tartott Strawberry az előszezonban némi irányítói vénáról is tanúbizonyságot tett, amely két tulajdonság elég lehet Marcus Banks még hátrébb (ha ez egyáltalán lehetséges) szorítására.

Kézenfekvő törekvés volt, hogy megszerezzék Garnettet, a Phoenix igazán mindent megpróbált, de Marion bostoni vétója, majd az Allen-csere miatt végül a Celtics ért révbe. Az őszi hónapokat Marion érthetetlen hüppögése zavarta meg, aminek nyugvópontra jutása létfontosságú (lenne) az arizonaiak számára. Stoudemire is megcsináltatta évi rendes komfort-térdműtétjét, ami után természetesen mindenki szerint egészségesebb, mint valaha, de ilyenkor gondoljunk arra a nem is olyan poros phoenixi emlékre, hogy Penny Hardaway is mindig ezt mondta…

Szögezzük le újfent azt a közismert tényt, hogy ez a Suns Steve Nash csapata. És addig lesz erős együttes, amíg Nash bírja. Szakértők már a kanadai 2004-es Phoenixbe érkezése óta prognosztizálják, hogy Nash formája hanyatlani kezd. A Suns legjobbja azonban 30 fölött is gyengülés helyett minden évben előre tudott lépni. Vajon van-e még egy ilyen idény benne?

A Suns bajnoki címéhez szükség lesz rá.

Várható kezdőcsapat: Steve Nash / Raja Bell / Grant Hill / Shawn Marion / Amare Stoudemire

Sacramento Kings

Érkezett: Orien Greene (Indiana), Spencer Hawes (Washington, draft 1/10), Mikki Moore (New Jersey), Mustafa Shakur (Arizona, nem draftolt), Darryl Watkins (Syracuse, nem draftolt)

Távozott: Vitalij Potapenko, Ronnie Price (Utah), Corliss Williamson (visszavonult)

Szegény embert még az ág is húzza – ez lehetne a mottója a Kings utóbbi hónapjainak. Miután bátran elvitték a Divac-utódnak várt Hawest a drafton, a bátorság gyorsan vétkes vakmerőségnek bizonyult, mikor az újonc eddig is rakoncátlankodó térde megint szétment, ezért akár az egész szezonra kidőlhet. Majd nemrégiben Bibby hüvelykujját kellett műteni, jó, ha januárban visszatér. Maga a vezetőség is igyekezett hozzájárulni a borús hangulathoz, rajtuk kívül senki sem érti, minek kellett Mikki Moore-hoz bő 15 millió dolláros szerződést vágni. Szintén a megkérdőjelezhető döntések közé tartozik a semmiféle NBA-tapasztalattal nem rendelkező Reggie Theus vezetőedzői kinevezése, aki regnálását azzal a meglepő intézkedéssel kezdte, hogy a játékosoknak éjféli takarodót és kijárási tilalmat rendelt el. Ilyesmibe még Jerry Sloannak, a Jazz régi vágású edzőjének is beletörött a bicskája, nem is csoda, ha Ron Artest, a Kings éjszakai életet közismerten kedvelő ásza meghallván a hírt, azt dörmögte: „Biztosan rugalmas lesz ezzel.”

Bibby helyén a Sacramento máris kínzó dilemmával szembesül: ki irányítson? Az újonc Shakur már az egyetemen is szertelen irányítónak számított, Douby soha nem irányított, Garcia igen, de ő még nem rázódott bele igazán az NBA-be. Greene csak másodperceket kapott a tavaly szintén irányítóínséggel küzdő Indianában, így marad vélhetőleg Salmons, aki szintén fájdalmas kényszermegoldás. Kevin Martin tavaly már Ray Allen-i és Richard Hamilton-i erényeket csillogtatott és fejlődése még nem tűnik befejezettnek. Köré épülve a Kings akár még versenyben is lehetne a play-offért, ha:

Artest visszatérne a Carlisle-érában mutatott produkciójához
Brad Miller újra előszedné a jó értelemben vett rosszfiú-attitűdöt
Bibby megidézné a 2002-es play-offban a Lakers ellen mutatottakat
Abdur-Rahim csak a felét tudná hozni annak, mint Vancouverben vagy Atlantában

Mivel túl sok a ha, idén is marad a körömrágás a draft lottery-n.

Várható kezdőcsapat: Mike Bibby / Kevin Martin / Ron Artest / Kenny Thomas / Brad Miller

Dátum: 2007. 10. 28.