Negyven nap és negyven éjszaka. Brrr. Hagyjuk a Josh Hartnett & Shannyn Sossamon féle szirupos ***ot. Medárd és Ali Baba is felejtős. Negyven nappal a draft előtt foglalkozzunk inkább a második körös kiscsatár kínálattal. Különben is, ma van az Internet nem hivatalos (az ENSZ által még el nem ismert) világnapja.
C.J. Leslie (North Carolina State, 91′, 206 cm, 91 kg)
Impozáns atletikus képességek, amit előszeretettel kihasznál. Látványos játék. Remek slasher játékos. Viszont három év alatt sem volt képes tisztességes periméter dobást kifejleszteni, sem izmokat magára pakolnia. Motivációs problémái vannak, és megkérdőjelezhető a munkamorálja. Gyakran írják hármas-négyes kombónak, de erőcsatár poszthoz szükséges képességei finoman szólva is fejlesztésre szorulnak.
Livio Jean-Charles (francia, 93′, 206 cm, 98 kg)
Hatalmas energiával játszik, fáradhatatlan, labda nélkül is sokat mozog. Csapatjátékos. Jó hozzáállás. Keményen dolgozik, hogy még jobb legyen. Szolid középtávoli dobások. Védekezésben ügyesen kihasználja gyorsaságát és hosszú karjait. Kellemetlen játékstílus (garbage man), szó szerint elvégzi a piszkos munkát a periméteren és a palánk alatt is. A darálóban inkább a ravaszságára hagyatkozik, nem a fizikai erejére. Alkata (keskeny vállak, vékony csontozat) miatt aligha fog erőcsatárt játszani az NBA-ben.
Tony Snell (New Mexiko, 91′, 201 cm, 88 kg)
Könnyed mozgású, atletikus játékos. Gyors és robbanékony. Villámgyorsan elengedett dobások, különösen a catch and shoot szituációkban hatékony. Hajlamos a passzivitásra. Karóvékony, kellene néhány font, hogy NBA szinten is hatékony védő lehessen. Átlagos labdakezelés, gyenge pattanózás. Dobóhátvédnek jobb lenne?
Snell, Leslie, Hill (balról, jobbra)
Andre Roberson (Colorado, 91′, 201 cm, 95 kg)
Figyelemreméltó atléta, jó kombinációja a gyorsaságnak és ruganyosságnak. Energikus és könyörtelen játékstílus. Remek lepattanozó, bevállalja a darálót, de erőcsatárnak alacsony. A hármas poszton jó védőjátékos lehet belőle, de csak akkor tud megragadni a ligában, ha megtanul tisztességesen dobni a periméterről.
James Ennis (Long Beach State, 90′, 201 cm, 95 kg)
Jó testi adottságok a hátvéd és kiscsatár (wing) pozícióhoz. Atletikus, robbanékony. Agresszív játékstílus. Fejlődőképes támadókészségek, ami érdekében keményen dolgozik. Jobban kéne koncentrálnia védekezésben. Nem fizikális játékos, könnyű elnyomni. Sok az eladott labdája.
Adonis Thomas (Memphis, 93′, 198 cm, 110 kg)
Erőteljes testfelépítés, kiscsatárnak tökéletes. Ha csak öt centivel magasabb: robosztus erőcsatár lehetne belőle. Sokoldalú és agresszív periméter védő. Nyers támadójáték. Bizonytalan labdakezelés.
Solomon Hill (Arizona, 91′, 201 cm, 103 kg)
Hasonló problémákkal küszködik, mint tavaly Jae Crowder (Dallas) vagy Draymond Green (GSW). Mérete miatt nem lehet erőcsatár, a kiscsatár poszton meg jócskán vannak hiányosságai. Ám az említett két játékos példája mutatja, hogy egy erős személyiségű, profi hozzállással bíró, harcos típusú játékosnak lehet keresnivalója az NBA-ben.
Rodney Williams (Minnesota, 91′, 201 cm, 90 kg)
Ahogy Amerikában mondják: „run and jump athlete”. Impozáns fizikai adottságok, impresszív védőjáték. Jól pattanózik, labda nélkül is sokat mozog. Labdakezelési hiányosságai miatt nem tudja maximálisan kihasználni az robbanékonyságát és atletikus képességeit. Bizonytalan dobás technika. Különösen a középtávoli és tripladobásokban kell jelentősen fejlődnie.
Akikre érdemes még figyelni:
C.J. Aiken (Saint Joseps), O. D. Anosike (Siena), Elias Harris (Gonzaga), Travis Releford (Kansas), James Southerland (Syracuse), D.J. Stephens (Memphis)
folyt.köv. (remélhetőleg)
Szerző: Farkas Dénes
Dátum: 2013. 05. 18.