Magyar idő szerint ma hajnalban tartották az NBA Draft lottery sorsolását. Atlanta szurkolóként elég tapasztaltnak mondhatom magam e témakörben, ugyanis minden évben esélyesek vagyunk a top pick megszerzésére. Idén se volt ez másként, csak picit fűszeresebben a jogunkat már a Phoenix Suns asztalán tálalták.
Tegnap este elég nehéz volt elaludnom. Tudtam ugyanis, hogy ameddig én szunyálni fogok nagy dolgok történnek a világban, többek között a kedvenc csapatom jövőjét erőteljesen befolyásoló, talán gyökeresen megváltoztató lottery sorsolás. Nyugodtan állíthatom, hogy számomra – és talán többes számba is beszélve – az Atlanta Hawks szurkolók számára fontosabb volt ez a nap, mint maga a draft. Nézzük csak miért is.
Az Atlanta Hawks a lottery sorsolás előtt rendelkezett egy olyan pick-kel, ami már félig-meddig Phoenixbe lett postázva. A saját mérlegünk alapján ugyanis 1/4. (első kör negyedik) helyen választhattunk volna. Igen ám, de a Joe Johnson-cserében mi a 2007-es draftjogunkat is a Sunsnak adtuk, egy top3-as védettséggel megbélyegezve. Ez a védettség azt jelenti, hogy ha a Hawks az első három hely egyikén választhat, megtarthatja a draftcetlit.
A másik drafjogunkat hasonló körülmények között szereztük az Indianától. Az Al Harrington-cserében érkezett hozzánk a 2007-es első körös top10-es védettségű Pacers pick. Az égiek úgy akarták, hogy az Indiana hátulról a 11. legyen, ami pont nekünk kedvez. Igen ám, de a lottery sorsolás előtt még ennek sem örülhettünk tiszta szívből, mert egy ilyen sorsoláson bármi megeshet.
A legrosszabb eshetőség az lett volna, ha az Indiana pick oltári nagy szerencsével top3-ba kerül, míg a saját pickünknek ez nem sikerül. Ebben az esetben az Atlanta idén nem választhatott volna újoncot! Sőt az amúgy is erős Phoenix hozzácsapott volna egy minden bizonnyal all-star potenciállal rendelkező egyetemistát a seregéhez. Mert az idei draft bombaerős!
Első dolgom ma reggel az volt, hogy félálomba a géphez rohantam, rutinból benyomtam a gombot, majd lehuppantam és izgatottan vártam hogy ez a folyékonykaki windóz betöltsön. Közben rájöttem, hogy még egy gyors „tankürítésre” van idő, és a csipát se ártana kimosni a szememből.
Mire visszaértem, már az msn bejelentkező felületem várt, ami azt jelentette, hogy harcra készen állunk. Egyből bepötyögtem az nba.com-ot a tűzróka címsorába. Az enter megnyomása előtt mély levegőt vettem, és kis kivárás után cselekedtem.
Az első kép, amit megláttam, megállította bennem az ütőt. Hogy miért azt nem tudom, de egyik forgatókönyv szerint se számítottam arra, hogy Brandon Roy fog visszamosolyogni rám egy magasba emelt Portland mezzel. Aztán elkezdtem a szöveget olvasni: „Portland, represented by ….” Majd beugrott egy Spurs-Jazz kép, amit gyorsan vissza is nyomtam, ugyanis francot se érdekel most, amikor kardomba dőlni készülők, hogy a San Antonio másodszor is padlóra kényszeríttette a Utah-t. Egyetlen egy szó sem esett az Atlantáról. Azt viszont már tudtam, hogy a Portland szerezte meg az 1/1-es pick-et.
Hideg verejték csapódott ki a homlokomon, sőt a tenyerem is izzadni kezdett, miközben az nba.com hivatalos draft oldalára kattintottam. Elkezdtem végigfutni a táblázaton. Örülni még nem mertem akkor, amikor megpillantottam a harmadik helyen az imádott Atlanta betűkombinációmat. Egy képzeletbeli vonalat húztam az Atlanta alá, és meggyőződtem arról, hogy az az átkozott 4-es szám alatta van-e? Hát alatta volt! A Hawksnak sikerült megszereznie a harmadik pick-et a 2007-es drafton, ami azt jelenti…sok mindent jelenthet.
Gyorsan meggyőződtem arról, hogy a 11. Indiana jog is a helyén van. Természetesen ott volt. Picit megnyugodva hátra dőlve elkezdtem azon gondolkodni, hogy most ez mennyire jó az Atlantának, vagy mennyire nem az. Sajnos ilyen állapotba sok okosságot nem tudtam kitalálni, ezt a részét a dolgoknak meghagyom az elkövetkezendő hetekben millió lehetőséggel játszadozó szakértőknek.
Egy a lényeg, a kis ATL-fan kuckómban boldog napra ébredtem. Kár, hogy nagyjából 1 órán belül visszarázódva a valóságba, kénytelen leszek egy humán erőforrás menedzsment nevezetű borzadály vizsgán részt venni. Igazából ma ez sem érdekel. Hatalmas idétlen mosollyal az arcomon, szerencsémre két hosszú puskával felfegyverkezve indulok harcba.
Szerző: Szabó Levente
Dátum: 2007. 05. 23.