Kobe visszavonul? De nem így!

Kobe Bryant visszavonulásának bejelentését rendkívül frappáns, hozzá illő módon tette. Az ezt követő sajtótájékoztatón példaértékűen alázatos és őszinte képet adott magáról. Olyannak tűnt, aki reálisan átlátja a jelenlegi helyzetét. Ezt hívják úgy, hogy “class act”.

Beszélt az önismeretről, a nehéz idők szépségéről és az ezzel járó küzdelmekről. Ha csak ebből indulnék ki, azt hinném, a pályán is hasonlóan érett mentalitást képvisel, mentorálja és teret enged a fiataloknak, át tudja alakítani a játékát, és már egészen más szerepet próbál betölteni a csapatán belül, mint annak idején.  Ez azonban sajnos nincs így, sőt a lemondásokkal járó küzdelmek elől Kobe egyelőre hanyatt-homlok menekül, még mindig a kritikusaira akar rácáfolni, még mindig csak franchise player szerepben tudja magát elképzelni, és a csapatérdekek  látszólag a legkevésbé sem érdeklik, vagy ha igen, nagyon rossz módon próbálja azokat szolgálni.

Jelenleg az egója a legnagyobb ellensége a pályán, ami még mindig a legnagyobb szelet tortát követeli ki számára. (Fő szövetségese ebben Byron Scott, akit páran a Lakers vezetőedzőjének csúfolnak, ki tudja, még meddig.)

Kobe visszatért, kétszer is. A tűz, a szenvedély, a bizonyítási vágy legyőzött minden akadályt csak azért, hogy újra pályára léphessen. Most azonban ezt a tüzet meg kell tanulnia kontrollálni, különben felégeti vele karrierje utolsó évét.

Az elrettentő dobóstatisztikáival tele a padlás, de a csapaton belül betöltött szerepét lenne a legfontosabb megreformálni, a problémák ugyanis onnan erednek.

  • 29.5%-os usage% – messze Kobenál van a legtöbbet a labda
  • 17 mezőnykísérlet meccsenként – messze a legmagasabb a Lakersben
  • 41%-os TS% – messze a legalacsonyabb pontszerzési hatékonyság
  • 9.9 PER – a komplett Lakers keret legalacsonyabb hatékonysági mutatója
  • – 0.7 Win shares – az egyedüli Lakers játékos, aki mínuszban van a győzelmi hozzájárulását nézve
  • 31.1 perc meccsenként – Clarkson 31.6 perce mögött a második

Lássuk be, Kobe a jelenlegi szerepében nem csak többet árt, mint használ, hanem egyenesen rombolja a csapata játékát. Itt az ideje ezzel szembenéznie, és egy szerepváltáson átesnie, ahogy azt a vele együtt öregedő Garnett, Duncan, Pierce, Nowitzki, Ginobili…is megtették.

Szívből remélem, hogy Kobe a hozzám hasonló kritikákat megfogalmazókra akar majd innentől rácáfolni, és elfelejthetjük neki az eddigi 13 meccsét. Ehhez azonban élete egyik legnagyobb feladata áll előtte, legyőzni önmagát. Ugyanakkor a cél is legalább ennyire nemes, egy szép lezárással megkoronázni egy legendás karriert.