Az alábbi összeállítás (szubjektív alapon és szemezgetve) igyekszik válogatni azon csapatok közül, akik a maguk módján fontos szerepet játszhatnak a March Madnessen.

AKIK (LEGALÁBB) A FINAL FOURBA KÉSZÜLNEK

Georgetown Hoyas

Tavaly januárban akkor került először reflektorfénybe a Georgetown, mikor az addig még hibátlan Duke-ot ők fosztották meg a veretlenségtől. Utána a Hoyas egészen a legjobb 8-ig menetelt, ahol csak a későbbi győztes Florida parancsolt megálljt. Noha 3 legjobbja közül ketten is (Brandon Bowman és Ashanti Cook) végeztek, várható volt, hogy a Patrick Ewingot, Alonzo Mourningot, Hakeem Olajuwont és Allen Iversont az NBA-nek adó, legendás John Thompson edző fia (John Thompson III) idén még erősebb együttest vezet fel a márciusi seregszemlére.

Hogy ez valóban így történt, az elsősorban a hallatlanul fegyelmezett csapatjátéknak köszönhető. A hidegvérű Thompson edző fiai angyali türelemmel, hosszan támadnak és nagyon szívós emberfogásos védekezésüktől rettegnek az ellenfelek.
Legjobbjuk az a Jeff Green, aki annakidején Redickék legyőzésében is főszerepet játszott. Legtöbbször a sokoldalú csatár szab fazont csapatának és igazán hosszan kéne gondolkozni, ha valami olyat szeretnénk találni, amire Green nem képes a parketten. A jó felépítésű bedobó kiválóan vezet labdát, éretten mozgatja társait, kintről is ügyes, betörésből is eredményes, jól védekezik, blokkol és pattanózik. A csapat másik húzóembere a center Roy Hibbert, aki mammut mérete ellenére is fürge. Hibbert képzetten teszi a dolgát a palánk közelében, a centermozgásokat rendesen megtanulta. Bár Hibbert nem egy pattanózó démon, védekezésben is hasznos, amit meccsenkénti pár blokkja is jól mutat. A hátvédsorban két rutinos róka, Jonathan Wallace és Jessie Sapp felelős a tripladobásokért (előbbi precízen is dob), és olykor a karmesteri pálcát is igyekeznek megragadni. Az atlétikus újoncot, a bedobó Summerst zökkenőmentesen sikerült beépíteni a csapatba, míg a nem túl acélos cserepadról a középiskolás válogatott Macklin mellett a két celeb-gyerek, Doc Rivers és Patrick Ewing fia vethető be.

Bár Green vezérletével a Georgetown meggyőzően nyerte a mindig erős Big East konferenciát és a 64-es táblán is viszonylag könnyű ágra kerültek, gondban lehetnek, ha Greennek nincs jó napja, elsősorban a nem túl acélos hátvédjáték miatt, valamint mert Hibbert néha olyan puha, mint egy frissen kimosott szivacs.

Kezdőcsapat: Jonathan Wallace / Jessie Sapp / Jeff Green / DaJuan Summers / Roy Hibbert

North Carolina Tar Heels

Mikor tavaly a nemcsak az NCAA legkiválóbb edzői között számontartott, de toborzónak is kitűnő Roy Williams bejelentette az Lawson-Ellington-Wright középiskolás sztártrió leigazolását, sokaknak a 2002-es évjáratú Felton-McCants-May hármas jutott eszébe, akiknek három évükbe telt, míg bajnokok lettek. Wright-éknak ez akár egy év alatt is sikerülhet.

Az új fiúk gyorsan beépültek a csapatba, a két hátvédposzton a villámgyors Lawson és az atlétikus, jól triplázó Ellington stabil kezdők lettek, míg a nyúlánk Wright azonnal húzóemberré avanzsált. Szálkás izomzatú erőcsatár létére Wright nagyon gyors és ruganyos, a palánk közelében ponterős is. Jobbján a csapat legmegbízhatóbb és legproduktívabb tagja, Tyler Hansbrough verekszik. Hansbrough legalább olyan erőszakos, mint amilyen képzett, átlagon aluli atlétikus képességeit pedig elszántsággal kompenzálja. Hansbrough szívesen megy bele a palánk alatti csetepatékba és hogy ebben rendszerint eredményes, azt nem csak a lepattanózó statisztikái, de a rengeteg büntetője is bizonyítja. A UNC közepén a csapat legrutinosabbja, Reyshawn Terry szorgoskodik, aki adottságai és képességei alapján már régen az NCAA legjobb játékosai közé tartozhatna, de súlyos zsákolásainak és szép tripláinak általában csak háromhetente örülhetnek a világoskékek szurkolói.
A Tar Heels cserepadja nagyon hosszú, a stabilan irányító Thomas, a jól dobó Frasor, a tripladobásban jeleskedő Miller, a ponterős Green és a védőspecialista Ginyard egyaránt minőségi cserének számít, ráadásul a tavalyi ínséges időkben elegendő tapasztalatot is szereztek.

Jó előjel a komolyabb megmérettetés előtt, hogy a North Carolina különösebb megerőltetés nélkül nyerte az ACC-t, noha a meglepetésre döntőbe jutó és ott hősiesen küzdő szomszédvár North Carolina State megizzasztotta őket. A védekezésben és támadásban egyaránt egyenletesen teljesítő Tar Heels játékosállománya és edzőjének képességei alapján akár a szűk elitbe is beleférhet, de ellenük szól Lawson időnkénti szeleburdisága, a húzóemberek zsenge kora, valamint hogy Terry teljesítményében a legállandóbb elem a folyamatos hullámzás. Kezdőcsapat: Tywon Lawson / Wayne Ellington / Reyshawn Terry / Brandan Wright / Tyler Hansbrough

Texas A&M Aggies

A szikkadt texasi legelőkön évtizedek óta agonizáló Aggiesbe Billy Gillispie edző három év alatt lehelt életet, olyannyira, hogy tavaly a March Madness 1. fordulójában már a titkos esélyes Syracuse-t ejtették ki és a később Final Fourba jutó LSU-val szemben is csak egy buzzer-beater triplával maradtak alul. Idén jóval hosszabb menetelésre készül a Texas A&M.

A rutinos csapatot a szellemi és emocionális vezér, Acie Law IV. irányítja, aki nem csak avatott kézzel mozgatja a többieket, de maga is nagyon jó százalékkal dob, kintről és bentről egyaránt. Emellett a balkezes Law az NCAA Kobe Bryantje abból a szempontból, hogy valósággal szomjazza a kiélezett pillanatokat, ahol nem ritkán művel csodát. Law mellett Josh Carter ontja a triplákat, de középtávolról is eredményes, imponáló dobószázalékkal. Szintén nagyon hatékonyan dolgozik elöl a kőkemény Joseph Jones, míg a litván center Kavaliauskas finom kezéből is rendre megtalálja az utat a gyűrűbe a labda. Az Aggies agresszív védekezése nagyon fojtogató, sok labdát is lopnak.

Bár a Texas A&M nem tartozik a legkézenfekvőbb bajnokesélyesek közé, viszonylag jó ágra kerültek és a regionális elődöntőben könnyen megviccelhetik az Ohio State-et. A Final Fourt pedig éppen az ilyen rutinos, összeszokott, nyomás alatt jól teljesítő együtteseknek találták ki…

Kezdőcsapat: Acie Law IV / Dominique Kirk / Josh Carter / Joseph Jones / Antanas Kavaliauskas

Dátum: 2007. 03. 13. 23:28:54