Valószínűleg minden kosárlabda rajongó hasonlóképpen vélekedik arról, hogy a tankolás káros az NBA-re nézve, viszont abban már kevésbé van egyetértés, hogy lehetne-e tenni ellene egyáltalán, és ha igen, akkor mit.

A leggyengébb győzelmi mutatóra való törekvés legtöbbször teljesen értelmetlen, és nem hozza meg a várt eredményt, viszont olykor jó időre előre megalapozza egy csapat későbbi sikerességét (pl. Tim Duncan draftolása 1997-ben). Csakhogy ez az esetek legkisebb százalékában végződik így. A Sacramento Kings már sorozatban 8. éve marad le a rájátszásról, voltak már ligautolsók is, és mégis összesen 1 valamire való játékost (Cousins) tudtak a sok lehetőségből kihozni, a legtöbbjük már a jobb csapatok rotációjába se férne be. A kisebb franchise-ok szurkolói azzal áltatják magukat, hogy sztár szabadügynök sosem fog náluk aláírni, így marad a draft, és ezzel le is nyelik évről-évre kedvencük gyatra teljesítményét, abban bízva, hogy talán jövőre máshogy lesz. A liga csapatainak jelentős része elkezd tankolni, ezáltal egyre erősebb lesz a verseny, tehát valamit tennie kell a GM-nek, hogy bebiztosítsa helyét a leggyengébbek között. Ez azt szüli, hogy egy tehetséges veterán landol egy amúgy is erős alakulatban egy maréknyi szotyiért cserébe, amelyik ezáltal még erősebb lesz, és így még jobban mélyül a szakadék a csapatok között. Ettől az alapszakasz második fele még unalmasabbá válik, a Heat, Spurs, Thunder, stb. szurkolói azért unják a meccset, mert kedvencük az első 3 percben eldönti azt, a gyengék fanjai pedig a mérkőzések nézése helyett már a szezon felétől a draftoldalakat pásztázza a fényes jövő reményében.

Rengeteg különböző ötletet olvastam már a tankolás kiküszöbölésére, és az alapszakasz érdekesebbé tételére, de egy különösen megfogott, mégpedig Vivek Ranadive (a Sacramanto Kings egyik tulajdonosa) ún. „V terve”. Ez 2 részből tevődik össze:
– az első röviden arról szól, hogy a draft lottery sorrendje már az All-Star gála előtt (tehát a szezon felénél) eldőlne. Ranadive ezt azért találta fontosnak, mert azzal kalkulált, hogy az idény elején még mindegyik alakulat megpróbál küzdeni a rájátszásért, viszont félidő tájékán, ha már elúszott a PO reménye, elcserélik a hasznos veteránjaikat, és elkezdenek tankolni a minél jobb draft pozíció reményében. Ezzel a szabállyal ezt szeretné kiküszöbölni (talán a Sixers sem cserélte volna el Hawes-t és Turner-t).
– a második rész pedig bizonyára a gyengébb csapatok szurkolóinak nyújtana némi izgalmat még így április környékén is, ami röviden arról szól, hogy a jelenlegi rendszer szerint nyugaton és keleten is bejutna a legjobb 7-7 csapat, viszont a 8. helyért egy külön egyenes kieséses, March Madness-hez hasonló tornán keresztül juthatna be a maradék 8-8 alakulat 1-1 tagja.

Hézagok, kiskapuk természetesen ebben is vannak szép számmal, például könnyen előfordulhat olyan is, hogy egy csapat a rájátszásba is bekerül, és a lottery-be is, de sokan úgy vélekednek, hogy egy kis vérfrissítés nem ártana a ligának, és Kings szurkolóként én a magam részéről boldog lennék, ha még most is lenne egy fikarcnyi remény arra, hogy kedvenc csapatomnak szurkolhassak a rájátszásban.
Ti mit gondoltok?

Szerző: Tóth Gábor

Dátum: 2014. 04. 23.