Visszatért a digószaurusz

Húsz pont. Tizenkét perc. Ennyin és nem többön múlott, hogy a torontói csapat jövőre nem igényli a névváltoztatást, és marad Raptors. A Rabbits amúgy sem hangzana túl jól. A házigazdák végre úgy jöttek ki a parkettre, mintha kardélre akarnák hányni az ellenfelüket. Karmoltak, haraptak, na.

Smitch ügynök is kardot ragadott, bár neki csupán a meccs előtti huszáros vágás miatt volt rá szüksége: az ólomsúlyú szlovén dinoszaurusz helyére becsempészte az Air Canada Centre pályájának négy sarkát az évek alatt mattra koptató MoPete-et (jobban mondva Rasho helyére Bargnani került, de a lineup új vendége mégiscsak Mo volt), aki Barbie-t egy ízben az egyik cipője nélkül is hatástalanította. Az első negyed one man showja azonban nem róla, nem is az első VéCé gyűrűre törést (majd egy Collins zsákolási kísérletet) rommá blokkoló Bosh-ról, hanem az 1/1-es miracolo bambino, bravo bravissimo, tutti frutti, csizma(ország)szár(á)ból szökkent Bargnaniról szólt. Az olasz ugyanis betermelt 13 egységet, pont annyit, amennyit a Kiddestül, Barbiestul, Csőrikéstől felálló Netsnek sikerült.

A fő attrakció azonban még így is a persona non grata nevéhez fűződik: Carter totálkárosra törte a helyiek leggyorsabb Fordját. A pöttöm irányító gerincét már megajándékozta a sors egy súlyos sérüléssel, és miután az első számú kanadai közellenség szájbakönyökölte, majd ráesett a hátára, sokakban villant a milwaukee-i eset flashbackje. Szerencsére TJ a saját lábán hagyta el a játékteret, a száját összevarrták, a nyakára merevítőt kapott, de az eset füstje nagyobb volt, mint a lángja. Az már bizonyos, hogyha sor kerül a hetedik meccsre, akkor Barbie jobban teszi, ha füldugókkal és Kevlar ruciban fut ki a parkettre. 18 éven felülieknek, illetve erős idegzetű nézőknek ajánlott. Amennyiben Nets-szurkoló vagy, úgy előny az angol nyelv ismeretének teljes hiánya.

A szürkeruhásokkal nem szeretek az NBA kapcsán előhozakodni, legyen elég annyi, hogy mindkét csapatot sújtották az idióta ítéleteikkel, talán pörgősebb lett volna az egész banzáj, ha nem töri meg a lendületet egy-egy sípszó. A közönség ismét fenomenális volt, a “Leccgó Raptorsz, víszí szákksz!” rigmus megtöltötte energiával a csarnokot, az utolsó percekben nem elég, hogy a szemeim kocsányon, az idegeim meg rongyokban lógtak, a meccs hőse olyan csúnyán lépett, ahogy hetekkel ezelőtt a honfitársa. A csapat háza tájáról már szivárognak a folyosói pletykák, miszerint Calderón kihagyja a következő meccset – bízzunk benne, hogy ez csak amolyan smokescreen, vetítés az ellenfélnek. A végére Nachbar még megpróbált hóhérkodni, az eddig 50%-kal triplázó szlovén most hét kísérletből zérót gurított. Nem vagyok benne biztos, hogy az járt a fejében, ezt most inkább kihagyja, ünnepeljük otthon a továbbjutást.

Pénteken este kopogtat a hatodik meccs. Jersey-ben, ott ahol a Raptors még csak megszorítani sem tudta eddig Kiddéket. Ha egyik irányítónk állapota sem engedi a játékot, akkor ronda véget érünk, mert D-Mart ugyan minden titkok tudója, de csupán a padon, Mitchell fülébe bújva. A pályán viszont egy szavak és poénok nélküli stand-up comedy. Ha vége lesz a dalnak, akkor Colangelo elkezdhet fejben fúrni-faragni és mondjuk arra a bölcs következtetésre jutni (mint jómagam), hogy hoppá: én vagyok a modernkori Noé – a bárkámban már van két Texan, van két spanyol, van két szlovén, bővüljön a sor még egy olasszal. Vagy csak egy közeli ismerőssel, akinek olaszosan cseng a neve. Candace Parker mégsem játszhat az NBA-ben…

Szerző: Molnár Ádám

Dátum: 2007. 05. 02.