„Amint az erős ember is szereti kifejteni képességeit, és élvezi a testmozgást, amint izmait gyakorolja, úgy lelkesíti az „elemző” lelket a megfejtés lelki feladata.”
Edgar Allen Poe
Az amerikai major sportok zárt rendszere mindig is sok izgalmat kínált a csapata épülgetésért szorító szurkolóknak. Melyikünk ne frissítgette volna izgatottan valamelyik hírforrást trade deadline idején, rágta volna le körmét a szabadügynök időszak alatt, esetleg próbálta volna beszurkolni valamelyik fiatal kiszemeltet csapatába a drafton. Az NBA fizetési megkötései és átigazolási szabályzata érzékeny szerkezetté alakítják a csapatok összetételét. Elég egy rossz lépés, és menthetetlenül zuhanni kezdünk a semmibe, ahonnan bizony hosszú és keserves út vezet vissza a helyes útra. Egy fanatikus szurkolónak mindig van mire odafigyelni, ha csapata jövőjéről van szó. Különösen igaz ez, ha olyan gárdának szorítunk, ami a bajnoki címtől a lehető legmesszebbre várja a csodát egy-egy ígéretes fiataltól vagy csapata általános igazgatójától.
Ha az NBA-ről van szó, nyugodtan kijelenthetjük: az igazán nagy dolgok nem feltétlenül a pályán történnek. Ritkák a sokkoló meglepetések, különösen a rájátszások történetét visszanézve. A lebonyolítási rendszernek és a sportág jellegének köszönhetően nem túlzás, hogy az edzői stáb és a csapat játékosállománya előre determinálja, mire lehet elég egy gárda.
A szálak a general manager kezében futnak össze. Ő az, aki felelősséggel tartozik a csapat tulajdonosa és a szurkolók felé. Sokak által irigyelt, de könnyűnek és nyugodtnak semmiképpen se nevezhető munkakör ez. Ő irányítja és hangolja össze az edzők, a játékos-megfigyelők, a különböző tranzakciókat megkomponáló specialisták és az azokat ténylegesen nyélbe ütő igazgatók munkáját.
A liga igazi boszorkánykonyhája ez: a csapatok főhadiszállása, a front office.
Blogom az NBA ezen szegmensére fókuszál. A csapatépítés folyamatát szem előtt tartva igyekszem elemezni a csapatokat, a liga eseményeit, és természetesen az egyetemi liga és a draft sem maradhat ki.
Első bejegyzésemnek remek alkalmat szolgáltat a napokban rajtoló NCAA. Kezdésnek néhány csapatot gyűjtöttem ki, amelyekre mindenképpen érdemes odafigyelni, ha a jövő nagy reménységeiről szeretnénk kezdeti benyomásokat szerezni.
Régóta rebesgetik, hogy az idei szezont lezáró draft különleges lesz. Mára már odáig fajult a hype, hogy még az első kör közepén-végén is franchise playereket vizionál az óvatlan szurkoló. A valóság mindig kicsit árnyaltabb képet mutat, de az előzetes listákra nézve valóban meg-megdobban a szkeptikusabb rajongó szíve is. Mint mindig, természetesen most is lesznek alulteljesítő játékosok, csalódást keltő prospectek, a hihetetlen erősnek tűnő freshman (újonc) felhozatalban is bőven lesznek olyanok, akik anyagi, szakmai esetleg érzelmi megfontolásból inkább maradnak még egy évet az egyetemen. A másik oldalról nézve most is várhatunk Oladipókat, akik a csöndes első év vagy évek után, az idei szezonban irányítják magukra a figyelmet. Bárhogy is alakul, mindenképpen érdemes a kezdetektől követni a jövő üdvöskéit. Indulásként 4 csapatot szeretnék ajánlani, amelyek biztosan nem okoznak csalódást, ha egy NBA szurkoló szemszögéből szeretnénk megtekintetni egy-egy egyetemi meccset:
Arizona Wildcats
A Wildcats remek toborzómunkát végzett. A 2013-as drafton Solomon Hillt és Jared Grantet draftolták tőlük, és idén is bőven találunk olyan neveket a rosteren, akikkel nemsokára a nagyok között is találkozhatunk. Elsőként mindenképpen Aaron Gordont kell megemlítenünk. Kiemelkedően atletikus csatár, aki szinte biztosan meg fogja tölteni a videó megosztókat hatalmas zsákolásaival. Aktív és jó védőnek tartják, aki a lepattanózásban is komoly tényező lehet. Legnagyobb hátránya 6’8 környéki magassága, amely gyorsan a tweenerek közé sorolhatja. Óhatatlanul felsejlik előttünk az Arizonában szép éveket töltő, de az NBA-ben eddig bukdácsoló Derrick Williams. Rondae Hollis-Jefferson is nagy fogás lehet. Egyelőre akadozó támadójátéka ellenére hihetetlenül energikus és atletikus csatárpárost alkothat Gordonnal. A másodévesek között is találunk komoly tehetségeket. Kaleb Tarczewski a komoly várakozások ellenére nem váltotta meg a világot első szezonjában, de mint tudjuk a centereknek meg kell adni az időt. Ezt a hármast további remek játszótársak egészítik ki. Senki nem fogja megbánni, ha az Arizona valamelyik meccsét választja.
Duke Blue Devils
Az imádott-gyűlölt Duke történelméhez méltó csapatot indít idén. Jabari Parker már régóta magára vonta a játékos megfigyelők figyelmét. A nem szuperatléta, de remek skillsettel rendelkező kiscsatár az egyetemi idény egyik sztárja lehet. Jó kézzel és komoly méretekkel rendelkezik, amely szinte biztosan garantálja számára az eredményes NCAA karriert. Komoly pályázó a draft legmagasabb pozícióira. A csapattársakon nem fog múlni. Rasheed Sulaimonnal gyilkos párost alkothatnak a periméteren. A második évét kezdő srácnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy felnőjön Parker mellé. Rajtuk kívül Semi Ojeleye és Matt Jones is magasan jegyzett újoncok. Érdemes félretenni esetleges ellenszenvünket, és adni egy esélyt az idei Dukenak. Nagyon komoly keret áll Mike Krzyzewski rendelkezésére.
Kansas Jayhawks
A Jayhawks számos komoly prospectet termelt ki az utóbbi években, igaz ha Xavier Henryre, Thomas Robinsonra vagy a Morris- ikrekre gondolunk, komoly hiányérzet lehet bennünk az említett játékosok NBA karrierjét nézve. Ezt gyorsan felejtsük is el.
Idén betegesen erős gárda gyűlt össze Kansasben. Őket választotta Andrew Wiggins, aki jóformán egyedül is elég lenne, hogy odafigyeljünk az idei draftra. Nem túlzás azt állítani, hogy Lebron James óta nem voltak ilyen magasok az elvárások egy középiskolás játékossal szemben. Évek óta reflektorfényben van a szuperatléta kiscsatár, és egyértelmű csalódás lenne, ha nem a jövő nagy NBA sztárja érkezne Kanadából. A magas posztokon is komolyan felfegyverkezett a csapat. Tarik Black mellé Joel Embiid érkezett. A 7 láb magas center szinte biztosan bekerült már a scoutok jegyzetfüzetébe. Hátramenetben a kezdetektől komoly tényező lesz, és ez bizony gyakran elég egy első körhöz a drafton. A hátvédekre is érdemes figyelni. Wayne Selden személyében egy erős, remek pontszerző adottságokkal rendelkező swingmant találunk, akit a legtöbb helyen az első kör elejére-közepére várnak a szakértők. Jól látható, McLemore távozása után is lesz kiért figyelni a csapatot, az idei év egyik legfontosabb egyetemi csapata lehetnek.
Kentucky Wildcats
Erősnek tűnt a Duke és a Kansas? Akkor tessék, itt vannak John Calipariék. Megszoktuk, hogy ők halásszák el a legtöbb tehetséget, de amit idén műveltek, az már-már igazságtalan. A csalódást keltő tavalyi csapatból maradt a centerreménység Willie Cauley-Stein és a kicsit agyatlan, de rendkívül atlétikus csatár Alex Poythress, hozzájuk pedig csatlakozott a sztáraspiráns erőcsatár Julius Randle, a két kezdő guard posztot megtöltő Harrison testvérpár, akik közül a jól megtermett irányító Andrew számít kiemelkedő prospectnek, de a dobóhátvéd Aaron is több helyen első körös besorolást kapott. Akkor se kell félni, ha Poythress nem fejlődött újonc éve óta, hiszen a remek pontszerzőnek ígérkező James Young alig várja, hogy bizonyíthasson. Hogy miképpen osztják el a labdát, és milyen rotációt terveznek alkalmazni, legyen Calipari gondja, de jól látható, hogy folytatódik a tendencia, és nem egy Wildcats játékost várhatunk a draft elejére.
Természetesen a kiemelkedő ígéretek nem feltétlenül alkotnak eredményes egyetemi csapatot. Gyakran nem elég szimplán a tehetséges keret. Idén is befuthat a továbbra is erősnek tűnő Louisville, a tavalyi drafton top5-be várt Smartal együtt fejlődhet az Oklahoma State és a Michigan State is remekül áll tehetségekkel. Érdemes úgy válogatni a meccsek között, hogy a megfigyelendő játékos, ha talentben nem is egyenrangú, de legalább tapasztalt és/vagy fizikálisan nagyjából versenyképes ellenféllel kerüljön szembe. Az nba1.hu facebook oldalán igyekszem minden héten felhívni a figyelmet a nagy rangadókra, érdekes matchupokra, ahol valamiféle képet kaphatunk reménységeink képességeiről. Épp csak elindult az őrület Azt javaslom, tegyük be az említett 4 csapat meccseit, dőljünk hátra, és élvezzük az előadást. Nagyszerű év várható.
Különösen, ha vetünk egy pillantást az itt kiemelt csapatok és játékosok csöndesnek éppen nem mondható szezonkezdésére. Egyik gárda se most játszotta a legkeményebb meccseit, de gyakran látjuk a középsulis sztárokat megszenvedni az egyetemi szezon nyitányán. Erről most egyáltalán nem beszélhetünk.
Aaron Gordon kisebb sérüléssel bajlódott, de ez nem gátolta meg abban, hogy egy kényelmes dupla-duplával indítsa az évet. 4 blokkjából jutott a periméterre is. Egyértelműnek tűnik, hogy az ő fizikai adottságaival az egyetemen nem nagyon fog szóba kerülni magassága, ha hatékonyságáról van szó. Kényelmesen elengedett kinti dobásai, még közelebb hozzák a Derrick Williamses hasonlatokat, de ne skatulyázzuk be a srácot idejekorán, különösen egy ilyen erős produkciót követően.
Jabari Parkernek se okozott gondot dominálni a Davidson elleni meccset. Őrült hatékonysággal szedte össze 22 pontját. Pozícióból, kintről és a gyűrűhöz közel is életveszélyes támadójátékosról van szó. Az embernek óhatatlanul eszébe jut a szakértőktől gyakran hallható Carmelo Anthony-párhuzam.
Valószínűleg megfigyelők egész hada várta a kanadai csoda Andrew Wiggins pályára lépését a Warhawks ellen. Szépen bokrosodó haján kívül megcsodálhattuk, hogy atletikussága nem múlt el a nyáron és a középiskolás videókon gyakran látható spin move „eggyel feljebb” is remekül mutat. Nem most váltotta meg a világot, de ázsiója semmiképpen sem csökkent, a tőle azért visszafogottnak mondható, 16 pontra elég produkciója után.
Calipari remekül ért hozzá, hogy a lehető legjobb színben tüntesse fel játékosait. Úgy néz ki, most se hagyja cserben idei koronaékszerét, Julius Randle-t. Tömik labdákkal a fiatal erőcsatárt, aki még nem teremt iskolát palánk alatti játékával, de kifejezetten fluid mozgása és korosztályához képest megközelíthetetlen atletikussága segítségével annyiszor áll a vonalra, ahányszor csak akar. Mivel úgy néz ki, vele nem kell végigjátszani a „majd csak megtanul büntetőzni is a srác” nevű, nyers magas embereknek kitalált türelemjátékot, őrült statokat pakolt össze az első két meccsén. A lepattanókban is ő volt az úr, két nagyon vastag dupla-duplával indította az évet a Wildcats üdvöskéje. Nehéz elképzelni, hogy Wigginsnek komoly kihívója legyen idén az 1/1-ért, de ha megnézzük Randle játékát, nagyon nehéz nem beleálmodni csapatunkba a brutális számokon túl még a labdával is rendkívül ügyesnek tűnő csatárt.
A következő NCAA témájú cikkben a Kansas-Duke meccsről lesz részletesen szó és vetünk egy pillantást a többi, első körbe várt játékosra is.
Szerző: Sziebig Andor
Dátum: 2013. 11. 14.