Történelem
A Sixers történetének legújabb fejezete 1996-tól íródik. Ekkoriban a 80-as évek első felének legendás nagy csapata már csak az idősebb philadelphiai szurkolók emlékezetében élt. A Sixers kilátástalanul bukdácsolt szezonról szezonra. Az említett 96-os esztendőben azonban egy újabb szörnyű idény „jutalmaként” végre rájuk mosolygott a szerencse. A drafton elsőként választhattak és sikerült kihúzni a főnyereményt, azaz Allen Iversont. A következő évben megszerezték a korszak másik alapemberét, Larry Brown edzőt. Brownnak sikerült az öntörvényű Iverson tehetségét kibontakoztatni, és hamar megtalálta az ideális játszótársakat is Eric Snow és Aaron McKie személyében. Az 1998-99-es csonka szezonban villant meg először az új szabású Sixers: hosszú évek után ismét bejutottak a rájátszásba és ha már ott voltak, mentek is egy kört. A csúcsra a 2000-2001-es idényben jutott fel a gárda, amikor az összeszokott hátvédsor mögött Theo Ratliff, George Lynch, Tyrone Hill és Dikembe Mutombo alkotott áthatolhatatlan védőfalat. A Sixers egészen a bajnoki döntőig masírozott, Iverson pedig MVP lett. Ezt az eredményt azóta sem sikerült megközelíteni. Tavalyelőtt Mutombo, tavaly Larry Brown távozott, idén pedig szenvednek Iversonék. A jövő már nem tűnik olyan szépnek, mint három esztendeje…
Közelmúlt
Erősségek
Rutinos, lelkes, jól védekező hátvédsor. Az NBA egyik legjobb és leglátványosabban játszó hátvédje.
Gyengeségek
A liga egyik leggyengébb támadóalakulata, mindössze 88 dobott pont meccsenként. Bizonytalan kinti dobások, nem túl fényes dobószázalék. Hiányzik egy megbízható védőjátékos a palánkok alatt. Sérülékenyek. Az állandó összezördülések Iverson és a szakvezetés között rossz hatással vannak a csapatra.
Húzóemberek
Allen Iverson a legalacsonyabb játékos, aki valaha elnyerte az alapszakasz MVP-jének járó díjat. A liga egyik legponterősebb dobóhátvédje, 1999-ben, 2001-ben és 2002-ben is ő végzett az NBA pontlistájának élén. Hogy miért? Villámgyorsan mozog labdával is, kiismerhetetlenül cselez, könnyedén lerázza őrzőjét. Egy az egyben megállíthatatlan. Híres, bokatörő crossover. Ha lekettőzik, helyzetbe hozza társait. Rengeteg büntetőt dob. Gyorsaságát a védekezésben is hasznosítja: nagyszerű labdaszerző. Az ellenfél passzait kiváló ütemben kiugorva lopja el, melyből azonnal indít vagy ő maga rohan végig a pályán. Hatalmas szívvel játszik, győzniakarása legendás. Igazi vezér. A magasabb, erősebb védőkkel vívott folyamatos küzdelemben mára mintha kissé elkopott volna. Sérülékeny. Nem túl önzetlen. Nehezen kezelhető zseni.
Alulteljesítők
Az 1994-es drafton szintén elsőként választott Glenn Robinson 2002-ig a Bucks szolgálatában állt, majd egyéves atlantai kitérő után 2003 nyarán került a Sixershez. A „Nagy Kutya” becenévre hallgató kiscsatár soha nem harapott akkorát az NBA-ben, amekkorát briliáns NCAA-karrierje alapján jósoltak neki. Egydimenziós játékos. Nagyszerű támadó, pompás tempódobását NBA-szerte csodálják. A játék többi elemében nem nyújt kiemelkedőt. Gyenge védő, gondjai vannak a labdakezeléssel, közepes lepattanózó. Sok labdát ad el. Ráadásul a Sixersnél a ponttermelése is visszaesett: újoncszezonja óta minden évben 20 pont fölött volt a pontátlaga, idén viszont 17 pont alatt marad. És ami a legfontosabb: ezzel a teljesítménnyel is mintha többet ártana, mint használna. Milwaukee-ben és Atlantában már ismerős lehet a képlet…
Reménységek
A Sixers Mutombo távozása óta ijesztően lyukasnak tűnik középen. Samuel Dalembert talán gyógyírt jelenthet a problémára. A 2001-ben huszonhatodikként draftolt játékos az idei szezon derekán robbant be a köztudatba. A haiti születésű center az egész tavalyi szezont kénytelen volt sérülés miatt kihagyni, és karrierje első két éve során mindössze 177 percet játszott. Coleman és Marc Jackson sérülése miatt azonban idén sok lehetőséget kap, amit remek játékkal hálál meg. Hosszú karok, átlagon felüli ruganyosság. Remek dobásblokkoló. Kifejezetten jó védő. Méretét meghazudtolóan gyors. Amolyan csiszolatlan gyémánt, a kosárlabda alapjait máig nem sajátította el. Támadójátéka szegényes. Néha elveszti a fonalat, nem koncentrál eléggé. Ha fejlődése töretlen lesz, akkor az elkövetkező években méltó követője lehet a Ratliff/Mutombo-féle félelmetes védő-dobásblokkoló centervonulatnak.
Kilátások
Iverson szerződését nemrég 2009-ig meghosszabbították. Úgy tűnik, hogy ez a csapat a nem igazán acélos, de egyre korosodó kiszolgáló személyzettel hosszú távon nem versenyképes. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a Sixers manőverezési lehetőségei nagyon szűkek, hiszen a játékosok többségét még hosszú évekig szerződés köti a klubhoz. Két út áll a Philadelphia előtt: vagy megpróbálnak még egyszer ütőképes gárdát adni Iverson keze alá (nehéz lesz…), vagy Iversont elcserélik (fájdalmas lesz…) és új fejezetet nyitnak az egyesület történetében.
Szerző: Varga Tibor
Dátum: 2004. 04. 01.