Történelem

A Lew Alcindor és Oscar Robertson nevével fémjelzett aranykorszak utáni szűk esztendők nem nyúltak túl hosszúra, hiszen a 70-es évek végén egy nagyszerű fiatal edző, Don Nelson sikeres draftokkal és igazolásokkal néhány idény alatt újra csúcsközelbe juttatta a szarvasokat. A Johnson – Bridgeman – Lanier – Moncrief négyes által vezetett Bucks 7 éven keresztül nyerte meg csoportját, ám a látványos, gyors, közönségszórakoztató játék (110 dobott pont feletti átlag) a play-offban már nem volt elegendő, így az alakulat mindig elvérzett a végjátékban. Majd széthullott. A ’90-es évek elején a csapat rendre előkelő helyen draftolhatott, ami egyben a pocsék szereplést is jelentette. Hiába volt a csapat tagja a fénykorát élő Vin Baker, hiába érkezett legjobb egyetemi játékosként Glenn Robinson, ketten kevésnek bizonyultak. 1996-ban aztán jött a draft éjszakáján cserélt Ray Allen, majd Sam Cassell és a Seattle gárdájával sikert sikerre halmozó George Karl, hogy ismét az NBA legfelsőbb régióiba katapultálja a csapatot. Azaz csak majdnem oda, hiszen a 2001-es keleti döntőben mindössze egy apró termetű gólzsák, Allen Iverson volt képes megállítani a legjobb formájukban lévő Bucks fiúkat a 7. meccsen elkövetett 44 pontjával. Ez a kudarc és következményei lassan erodálták a Nagy Hármast, amelynek utolsó megmaradt tagjaként Cassell is távozott 2003 nyarán. A papíron végzetesen meggyengült, de feszítő belső ellentéteitől megszabaduló Bucks azonban simán bejutott a rájátszásba és ott a későbbi bajnok ellen is hősiesen helytállt.

Közelmúlt

Erősségek

Türelmes támadójáték. Precíz, de ritkán alkalmazott tripladobás. Sztárallűrök nélküli, jó szellemű játékosok.

Gyengeségek

Palánk alatti védekezés. Dobásblokkolás. Játékosállomány.

Húzóemberek

2000-ben senki sem gondolta volna, hogy egy második körben draftolt fiatal bedobó aktuális szereplésétől egy csapat sorsa függhet pár év múlva. Pedig Michael Redd jelen pillanatban a Bucks legjobb játékosa. Villámgyorsan megemelt, klasszikusan szép tempódobás. Azon kevés sztár egyike, aki anélkül is domináns tud lenni, hogy mindig nála lenne a labda. Érett dobásválasztás. Átlagon felüli játékintelligencia. A liga legjobb középtávoli- és tripladobóinak egyike. A játék többi elemében nem tűnik ki.

Desmond Mason az NBA Batmanja. Röpköd, rohangál és a legvadabb alley-oop passzokat is elemi erővel zsákolja be. Robbanékony, szálkás izomzata és hosszú karjai ilyenkor jó szolgálatot tesznek. Lelkes, harcos, képzett védő. Nem egy dobófenomén, elsősorban remek fizikai adottságait használva mégis tekintélyes mennyiségű pontot szállít. Triplát – csapattársai örömére – alig vállal.

Alulteljesítők

Fehérbőrűhöz képest szokatlanul atlétikus. Erőcsatárhoz képest szokatlanul jó tripladobó. Így gondolta a Philadelphia is, mikor a ’97-es draft második helyén választotta Keith Van Hornt. A játékos végül labdaérintés nélkül New Jerseyben találta magát, ahol három jó évét egy vaskos szerződéssel honorálták. Atlétikussága a sérülések miatt megkopott, keze még a régi. Talán túlságosan is az, mert a palánk alá nem szívesen megy. Nem erőssége a lepattanózás és a védekezés. Brutális fizetésének köszönhetően három év alatt négy csapatnál is megfordult.

Reménységek

A Ford autógyár legújabb sportmodellje. Erős motor, néhány másodperc alatt gyorsul százra. Tartósan nagy sebességre is képes. Alacsony építésű, könnyű karosszéria. Nyílt, egyenes pályán verhetetlen. Nagyszerű rugózás, alig dobál. Fordulékony. Kényelmes, szinte kiszolgálja nem csak a vezetőt, de az utasokat is. Töréstesztjei csak átlagosak. Már a kibocsátás évében fény derült a fő tartóoszlop konstrukciós hibájára, így a széria jövője nagyon bizonytalan.

Kilátások

A tavaly készséges Fortuna idén a másik arcát mutatja. A Bucksnak szinte semmi sem sikerül, a nyári erősítések (Maurice Williams kivételével) elmaradtak. T. J. Ford idén már nem játszik, Van Horn vegetál, Mason jobb hatodik emberként, mint kezdőként, és nagy a valószínűsége, hogy Redd a szezon végeztével veszi a kalapját. Sok jóra tehát sem idén, sem a következő esztendőkben nem lehet számítani. Hacsak a játékosként is nagy küzdő Terry Porter nem épít megint szinte a semmiből csapatot.

Szerző: Galambos Miklós – Halász Csaba

Dátum: 2005. 02. 01.