Missing image

WAS – 2005. 02. 12.

Történelem

1978-ban Elvin Hayes és Wes Unseld fémjelezte fővárosiak hét meccsen legyőzik a Seattle Supersonics gárdáját, s megszerzik fennállásuk egyetlen bajnoki címét. Bár a következő évben még eljutnak a fináléba, de az öregedő sztárokkal felálló Bullets sima vereséget szenved a Sonicstól, és ezzel megkezdik közel három évtizedes zuhanórepülésüket. A Washingtonon a névváltoztatás sem segített, és a dicsőséges korszak óta eltelt huszonöt év alatt mindössze nyolcszor sikerült elérni a rájátszást, miközben a csapatban a liga legjobbjai közé tartozó sztárok pattogtattak. 1996-ban adott utoljára életjelet magáról a gárda, amikor Bernie Bickerstaff a Chris Webber-Juwan Howard-Rod Strickland tengely köré szerveződő Washingtont rájátszásba segítette. Ezután azonban újabb, küszködéssel teli időszak következett, amelyhez nagyban hozzájárult Webber Sacramentóba költöztetése és helyette a legjobb kisemberek között számon tartott, de motiválatlan Mitch Richmond D.C.-be hozatala. A változás szele 2001-ben érte utol a fővárosiakat, amikor Michael Jordan résztulajdonosi szerepet vállalt a vergődő „mágusoknál”. Az egykori „főbika” előbb végignézte, ahogy sztárokkal teletűzdelt csapata a mezőny végén kullog, majd kipucolta az egykori csillagokat a Wizardsból, végül a következő évben a pályára is visszatért. Az ambiciózus tervek ellenére a play-off hiú ábránd maradt, és a 2001-es draft első helyén választott Kwame Brown tanulóévei is csalódást keltettek. Két sikertelen év után Jordan visszavonult, s a vezetői széket elfoglaló Ernie Grunfeld rögvest nagyszabású újjáépítésbe fogott. 2003-ban Larry Hughes mellé leszerződtette Gilbert Arenast, majd Jerry Stackhouse ellentételezéseként megérkezett Antawn Jamison is, létrehozva ezzel az ex-Warriors különítményt. Így közel 10 év után újra egy fiatal, ponterős triónak köszönhetően került a Wizards a felsőházba.

Közelmúlt

Erősségek

Fiatal tehetségek tucatszámra. A pontgyártás egyik fővárosa. Rengeteg labdát lopnak, de keveset adnak el. Hosszú cserepad.

Gyengeségek

Az NBA egyik leggyengébben védekező csapata. Egyénieskedés. Kevés gólpassz. Sok a selejt a pontgyárban. Büntetőzés.

Húzóemberek

Gilbert Arenas az újkori kosárlabda történetének egyik legnagyobb alakja lehet, aki a draft második köréből került ki. Nagyon tehetséges, villámléptű egy-egyező. Zsigerileg a gyűrűre törés lehetőségét keresi. Gyakran meg is találja. Sokszor csak szabálytalanság árán lehet feltartóztatni, ami viszont átlagon felüli büntetőzése miatt nem kifizetődő. Bár játékstílusa közelebb van a dobóhátvédhez, társait is jól hozza játékba. Veszélyes kinti dobó. Labdatolvaj. Játéka gyakran öncélúvá válik, nem csapata irányítására koncentrál. Szép számú, bár csökkenő mennyiségű eladott labda. Mióta a fővárosban van, a sérülések sem kerülik el.

A philadelphiai és oaklandi sikertelen évek után Larry Hughes a „mágusok” meghatározó játékosává nőtte ki magát. Az egykoron Allen Iverson és Gilbert Arenas árnyékában vegetáló hátvéd mára a liga legsokoldalúbb játékosai közé fejlődött. Mindkét hátvédposzton bevethető. Könnyed mozgásának, kiváló mozgáskoordinációs képességének köszönhetően könnyűszerrel cikázik át a védelmen. Gyakran támadja a gyűrűt. Jól vezet labdát. Az utóbbi évekhez képest feltűnően sokat fejlődött a védekezése. Lepattanózik. Sok labdát lop. Néha elfelejti, hogy a kosárlabda csapatjáték. Nagyon hullámzó dobóteljesítmény.

Antawn Jamison az NBA legképzettebb erőcsatárai közé tartozik. Gazdag támadórepertoárját elsősorban a palánk közelében kamatoztatja. Horgok, félhorgok, leforgások és futtából elengedett, finom, egykezes (ballal és jobbal egyaránt) dobások színes kavalkádja. 206 cm-es magassága ellenére ügyesen kezeli a labdát. Minőségi tempódobás. A triplavonalon túlról is produktív, de nem annyira, mint ő gondolja. Lepattanózása figyelemreméltó. Nehezen szabadul a labdától. Átlagon aluli védő, energiáját inkább a támadásokra tartalékolja.

Alulteljesítők

Kwame Brown az elmúlt évek krónikusan alulteljesítő játékosainak egyike. Négy év alatt alig produkált valamit, de még mindig nagyon fiatal. A liga történetének első középiskolából érkezett 1/1-ese méreteit meghazudtolóan mozgékony és robbanékony. Főként a festékben érzi igazán elemében magát, ahol gyors leforgásokkal és gyűrűszaggató zsákolásokkal szerzi pontjai zömét. Hosszú karjai, ruganyossága és görög szobrokra emlékeztető izomzata egyaránt kiváló lepattanózót és dobásblokkolót sejtet. Távolabbról sem ügyetlen. Még mindig nem áll készen az NBA-re. Meglepően kicsi kezek. Állandó sérülései rendre visszavetik a fejlődésben. Mentális problémák.

Reménységek

Brendan Haywood a modern centerek fényeit és árnyékait egyaránt megtestesíti. Masszív felépítéséhez képest meglepően dinamikus, még a gyorsindításokkal is lépést tart néha. Jól blokkol. Lepattanózásnál tör-zúz, főleg a támadópalánk alatt. Erősen korlátozott támadó fegyvertára az utóbbi időben fejlődésnek indult. Szorgosan üt-vág minden elé kerülőt (legyen az játékos vagy labda), aminek nagy mennyiségű fault a „jutalma”. Még érnie kell technikailag és mentálisan egyaránt.

Kilátások

A sikerre éhező keretnek hála elérkezett az idő, hogy a fővárosban ismét minőségi kosárlabdának örülhessenek a szurkolók. Figyelembe véve a játékosok életkorát, ez akár hosszú és dicsőséges korszak kezdetét is jelentheti Washingtonban.

Szerző: Szakály Máté

Dátum: 2005. 02. 12.