Nemsokára véget ér a tavasz, beköszönt a nyár, már egy hónap sincs hátra a draft napjáig. Itt az ideje lezárni a szemlét, befejezésül nézzük a centerek második részét. Ismerkedjünk meg az „európai center iskola” növendékeivel. Ők azok, akik ésszel játsszák ezt a szép játékot. Technikailag képzettek, iskolázott center játékra képesek, pontosan dobnak, nem ritkán a tripla is megy. Elsősorban támadójátékosok, de szép számmal akadnak köztük az átlagosnál jobb védők is. A leggyakrabban felhangzó kritika, hogy puhányak, hiányzik belőlük az egészséges agresszivitás, noha a csibészségért nekik sem kell a szomszédba menniük. Természetesen kivételek minden téren akadnak, a játékosok ismertetésénél elsősorban erre fókuszálunk.
Cody Zeller (Indiana, ’92, 213 cm, 109 kg)
Erős karakter. Magas játékintelligencia. Atletikus, mozgékony. Sokoldalú támadójátékos, ösztönös pontszerző, finom kéz. Ideális esetben erőcsatár és center poszton is bevethető lesz. Erősödnie kellene, vagy összefogják törni.
Alex Len (Maryland, ’93, 216, 102 kg)
Egy ukrán, aki Amerikában edződött. Pazar fizikai adottságai vannak, erős, kidolgozott izomzat. Remek lábmunka, jó atléta, mozgékony. Kemény védő, fejlődőképes támadó játékkal. Nagyon nyers még, hajlamos túlpörögni. Hosszú távú projekt, aki jó kezekben idő előtt beérhet. Védő és támadóoldalon is tényező lehet.
Mason Plumlee (Duke, ’90, 208 cm, 107 kg)
Nem igazán jellemző, hogy a Duke egyetemről magasan jegyzett fehér center jöjjön az NBA-be, aki fizikálisan is teljesen rendben van. Mindezek mellett a védelmet is képes irányítani, jól pattanózik, és hatékony támadójátékos. A kritikusai szerint könnyen kiismerhető a játéka.
Jeff Withey (Kansas, ’91, 213 cm, 107 kg)
Hatékony pontszerző, jó tripladobó, ám a támadóarzenál hiányos. Centerek között jó atléta, de nem túl erős. Védekezésből alaposan kiveszi a részét, pattanókat szed, remek blokkoló. Hajlamos eltűnni a mezőnyben, és hiányzik belőle a gyilkos ösztön. Kész játékosnak tűnik, aki azonnal bevethető, de sok fejlődési lehetőség már nincs benne.
Plumlee, Zeller, Len (balról jobbra)
Kelly Olynyk (Gonzaga, ’91, 211 cm, 108 kg)
Magasságához képest mozgékony, sokat mozog labda nélkül is. A posztjátékhoz szükséges alapok meg vannak. Remek keze van, büntetők és a triplák is mennek. Ellenpont: védekezésben és a lepattanózásban van mit tanulnia, valamint a labdavesztésekre is jobban kellene figyelnie.
Steven Adams (Pittsburgh, ’93, 213 cm, 113 kg)
Egy új-zeelandi reménység. Remek testfelépítés. Idővel jó védőjátékos lehet belőle. Limitált támadójáték. Hosszútávú projekt.
Második körös jelöltek:
Mike Muscala (Bucknell, ’91, 211 cm, 106 kg)
Elsőrangú védő, jó lepattanózó. Fejlődőképes támadó készségek. Intelligens játékos. Fizikai adottságai rendben vannak, de erősödni kell még.
Colton Iverson (Colorado State, ’89, 208 cm, 118 kg)
Fejlett játékintelligencia, ismeri a korlátait, nem vállalja túl magát. Egyszerű, de hatékony támadójáték. Kihasználja a fizikai erejét. Szívós védő és jó pattanózó. Közepesnél gyengébb atléta, lomhának tűnő mozgás. Idősebb játékosok közé tartozik, kevés fejlődési lehetőség van benne.
Jack Cooley (Notre Dame, ’91, 206 cm, 111 kg)
A harcos. Keményen és szívósan küzd, mindkét palánk alatt. Mackós mozgás, korlátozott atletikus képességek. Luke Harangody javított kiadása, remélhetőleg több sikere lesz, mint a nagy elődnek az NBA-ben.
Akikre érdemes még figyelni:
Bojan Dubljevic, Philipp Neumann, Marko Todorovic, Brandon Davies (Bringham Young, ’91, 208 cm, 107 kg)
Szerző: Farkas Dénes
Dátum: 2013. 05. 29.