Az NBA-ben tapasztalható dobóhátvéd hiányon az idei draft kínálat, a mennyiség és a feltételezett minőség miatt, talán tud valamicskét enyhíteni és pozitív irányba változtatni. A top10-ben választóak számára sajnálatos hír, hogy kiemelkedően jó játékos nincs. Azok viszont, akik második-harmadik opciót vagy hasznos kiegészítő embert keresnek: kedvükre válogathatnak.

A spártai dobógép Gary Harris már tavaly is kacérkodott a jelentkezéssel, végül maradt Michigan államban. Jó döntésnek bizonyult, mert több játékelemben is figyelemreméltó előrelépést produkált. A munkamorálja pedig jó ajánlólevél arra, hogy a profik között sem áll meg a fejlődése. Ellenben akadnak dolgok, amiken nem tud változtatni, mint a magasság, a gyorsaság és a súlypontemelkedés.
Nba1.hu elemzés

James Young (Kentucky) a harmadik legfiatalabb a jelentkezők közül. Alapesetben hátvéd, de a fizikai adottságai miatt a kiscsatár poszton is elboldogul majd. Vérbeli támadójátékos. Hullámzó a dobóteljesítménye, ha elkapja a hév, akkor is vállalkozik, amikor nem megy neki. Az alapok meg vannak ahhoz, hogy jó védő is legyen. Nba1.hu elemzés

Az idei kínálat egyik, ha nem a legjobb dobójátékosa: Nik Stauskas. A Michigan mesterlövésze ihletett napjai a pálya bármely pontjáról képes pontot szerezni. Védekezésben viszont mínusz egy ember, és elég vékonyka, félő, hogy az NBA darálójában összetörik. Specialistának tökéletes lehet. Nba1.hu elemzés

A draft egyik „sötét lova”: Zach LaVine, akit hol irányítónak, hol dobóhátvédnek mondanak, de jelenleg egyik sem, az UCLA csapatában is csak csere volt. (Természetesen láttunk már karón varjút, alá Dion Waiters). Alkata és képességei alapján akár két posztos is lehet. Türelmes menedzsereknek (és edzőknek) ajánlott, mert nagyon nyers még. Atletikus, gólérzékeny, megcsinálja magának vagy a társainak a helyzetet. Védekezése fejlesztésre szorul, a rossz döntéshozatalait meg tudjuk be a szemtelenül fiatal korának. Nba1.hu elemzés

Tavaly ilyenkor még P.J. Hairston a North Carolina jövőjének (egyik) záloga volt. Az év végén magatartásbeli problémák miatt megváltak tőle, így szerencsét próbált a D-ligában. Akárcsak Glen Rice Jr.-nak (Wizards), neki is bejött a húzás. A Texas Legends csapatában impozáns szezont produkált. Dobóhátvéd, de agresszív játékstílusa és erős testfelépítése (197 cm, 104 kg) miatt hármas poszton is bevethetőnek tűnik.

Sokáig úgy volt, hogy Jordan Adams marad harmadévre az UCLA csapatánál, végül az utolsó pillanatban mégiscsak beadta a jelentkezését. Sokoldalú, védő és támadó oldalon egyaránt hasznos, intelligens játékos, de igazából semmiben sem kiemelkedő, és csak átlagos atléta.

Szabad kártyás (wild card): Spencer Dinwiddie. Másodévesként már első körös jelölt volt, de inkább a Buffaloes mellett döntött. Az idei szezonját egy csúnya ACL sérülés szakította félbe. Ezért is meglepetés, hogy a senior év helyett megméretteti magát a drafton. Még kérdéses mennyire jött rendbe, így egyelőre a második körben jegyzik. Ha teljesen egészséges, bekerülhet az első harminc közé.

Az európaiak közül Bogdan Bogdanovic (Partizan) valamint Alessandro Gentile (Milano) is automatikus jelentkezőnek (Auto-Eligible) minősül. Az, hogy mennyire akarnak az NBA-ben játszani, erősen kérdéses.

Az olasz hátvéd-kiscsatár megítélése évről-évre romlik. Ígéretes elsőkörösként kezdte, manapság az sem lenne meglepő, ha hoppon marad (undrafted). A szerződése 2015-ig szól, így egyelőre aligha szándékozik átjönni a tengerentúlra.

A szerb gólzsák (balra a képen) más kategória, idén valahol a második kör eleje felé jegyzik, de lesz ettől még jobb is. Európában már hírnevet (Euroleague Rising Star: 2014) szerzett magának, talán megpróbálkozik az Államok bevételével is.

A második körös jelöltek közül jópár játékosnak az alulméretezettség (195 cm alatti magasság) terhével kell megküzdenie.

A legnagyobb hendikeppel a 190 cm magas Nick Johnson (Arizona) indul. Talán az erős testfelépítésével és atletikus képességeivel tudja pótolni a centik hiányát. További jópont, hogy roppant sokoldalúsága (all-around) miatt -elvileg- mindkét hátvéd poszton játszhat. Magas intelligenciával megáldott, önzetlen játékos és kemény védő. Helytállása a géneken nem fog múlni, nagybátyja a hallhatatlan (Hall of Famer) Celtic védő: Dennis Johnson.

Jabari Brown már nem olyan egydimenziós játékos (jump-shooter), mint amilyennek az Oregon csapatában megismerhettünk. A váltás (transfer) jól sikerült, a Missouriban eltöltött két év alatt sokat fejlődött. Magassága (193 cm) miatt az irányítással is megpróbálkozott, de bebizonyosodott: nem az ő műfaja.

Andre Dawkins (Duke) és Sean Kilpatrick (Cincinnati), mint a dobógépek jelentős része nem szenved önbizalomhiányban, akárcsak a hollywoodi cowboyok: töltés nélkül tüzelnek.

Markel Brown (Oklahoma State) két éven át Marcus Smart fegyverhordozója (second leading scorer) volt, és remekül kiegészítették egymást: ez így pofás ajánlólevél. Akadnak másféle „érdemei” is: szívós védő, remek atléta és pontos befejezőember.

A méretesebb (196-198 cm) dobóhátvédek kivétel nélkül végzősök, és komoly esélyük van, hogy elkeljenek a második körben. Említsük meg Joe Harris (Virginia); Devyn Marble (Iona); Jordan McRae (Tennessee); Lamar Patterson (Pittsburgh) és C.J. Wilcox (Washington) nevét.

Hiányzók:

A Harrison ikrek közül nem kis meglepetésre a kevésbé tehetségesnek tartott dobóhátvéd Aaron produkált jobb idényt. Ha jelentkezik a draftra, helye lett volna az első körben. Plusz egy év a Kentucky egyetemen számára is hasznos lehet. Ösztönzőleg hathat rá, hogy erős rivális kap az újonc Devin Booker személyében.

Bookerhez hasonló cipőben jár Grayson Allen, aki az ősztől a Duke csapatában játszik majd, neki a harmadéves Rasheed Sulaimonnal és a szintén újonc kiscsatárral Justise Winslowal kell megküzdeni a játékpercekért.

Wayne Selden Jr. (Kansas) első szezonja – Andrew Wiggins és Joel Embiid árnyékában – nem sikerült valami fényesre. Maradt is a fenekén, bár idén sem nem is lesz könnyebb dolga: Kelly Oubre és Cliff Alexander lesz a vetélytársa.

A legtehetségesebbnek tartott európai hátvéd, a horvát Mario Hezonja is hiányzik a draft mezőnyéből, továbbra is Barcelonában pallérozódik.

Az NCAA hívei további egy évig élvezhetik még:
Jabari Bird (California); Jerian Grant (Notre Dame); R.J. Hunter (Georgia St.); Norman Powell (UCLA) és Caris LeVert (Michigan) játékát.

A középiskolából érkezők közül pedig új kedvenc lehet: James Blackmon (Indiana); Theo Pinson (N.Carolina); D’Angelo Russell (Ohio St.); Rashad Vaughn (UNLV) és Isaiah Whitehead (Seton Hall) is.

A csillagok jelenlegi állása szerint ők azok, akikkel akár már jövőre találkozhatunk a draft seregszemlén.

folyt.köv: kiscsatárok (remélhetőleg)

Szerző: Farkas Dénes

Dátum: 2014. 05. 21.