A szezonfelező táján és az átigazolási határidő (március 15.) közeledtével érdemes számot vetni azzal, hogy az idei szezon során a csapatok mit értek el, mire számíthatnak a továbbiakban és milyen irányban haladnak.

Jelenlegi mérleg: 24-10

Kezdőcsapat: Tony Parker/Danny Green/Richard Jefferson/DeJuan Blair/Tim Duncan

Mi történt idáig?

A szezont kiváló hazai és botrányos vendég mérleggel kezdő Spurs a hagyományos februári hosszú túrája előtt magára talált, majd Irén módjára végigsöpörtek a keleti parton és kényelmes pozícióban várják a szusszanásnyi szünetet.

Kawhi Leonard júniusi megszerzésével és Danny Green váratlan előrelépésével évek óta először tekinthető mélynek a San Antonio a wing posztokon és nagyrészt ennek köszönhető, hogy sikerült átvészelniük Manu Ginobili kiesését, aki még az idény az ötödik mérkőzésen eltörte a dobókezét. Az argentín fenomén hiányában és az egyetlen csere irányító, T.J. Ford kidőlésével különösen nagy teher hárult a 11. évét taposó (de még mindig huszonéves) Tony Parkerre, aki februárban teljesen átvette az irányítást és vezérletével zsinórban 11 mérkőzést nyertek a texasiak egészen addig, amíg Gregg Popovich felfogására nagyon jellemző módon, legjobbjaikat pihentetve, saját maguk állították meg a rohamot a hét elején Portlandben.

Az előző idényhez képest keveset öregedett Tim Duncan ugyan továbbra is a csapat legjobb magas embere, de mindenképpen kiemelendő a brazil center, Tiago Splitter fejlődése, aki második évében az NBA legjobb csere centerévé nőtte ki magát. Remek társ a pick-and-rollhoz, rá lehet bízni egy post-upot, mert testi erejét jól használja, a gyűrű közelében pedig finoman mozog. Bár egyetlen védekezését sem látjuk majd viszont egy top 10-es összefoglalóban, jó lábmunkája miatt a csapatának legjobb centere a pick-and-roll elleni védekezésében, a tábla alatt pedig okos helyezkedésével, faultok nélkül nehezíti a gyűrű közeli dobások befejezését.

Mi lesz ezután?

Ha hihetünk a San Antonio-i orvosoknak, minden sérültjük felépülhet az átigazolási határidő előtt, így mindössze egy komoly hiányposztjuk marad: egy 3-4. magas ember. A legtöbb, amit ajánlani tudnak a többi GM-nek, az a minimális spórolás lehetősége, 7-8. emberek és draft cédulák, de mivel már így is a luxusadó felett vannak, erősen kétséges, hogy hajlandóak lesznek tovább növelni a fizetési listát, kiváltképp azért, mert jelen állás szerint nyáron nagy mozgásterük lehet.

Richard Jefferson amnesztálásával körülbelül 20 millió dollárral kerülnének a sapka alá, azaz, ha Tim Duncan következő szerződését 10 millióra taksáljuk, marad még ugyanannyi helyük, hogy megoldják a magas poszton lévő problémájukat és találjanak egy jobb embert Jefferson helyére (ami nem nehéz, hiszen RJ jelenleg egy közepes triplázó és nagyon gyenge védő játékos) és megejtsék az ilyenkor szokásos ráncfelvarrásokat.

Az NBA szabadügynök-listáját böngészve vannak opciók a magas emberek között (Omer Asik, Semih Erden, Kenyon Martin, Kris Humphries, stb.), de ha felidézzük a júniusi George Hill-cserét, a Spurs nem csak Kawhi Leonard, hanem Erazem Lorbek játékjogát is megszerezte. A 28 éves szlovén center nyáron kiléphet jelenlegi szerződéséből és tekintve, hogy a fent említett nevekért nagy lesz a verseny, nem meglepetés, hogy a Spurs sűrűn tiszteletét teszi a Barcelona mérkőzésein és minden bizonnyal felajánlanak neki egy olyan szerződést, mellyel egyrészt jól kereshet, másrészt kellően rövid, hogy 2-3 évvel később kaphasson még egy, nagyobb kontraktust valakitől.

Egy ilyen megoldás lehetővé tenné azt is, hogy ezen sorok írója időnként továbbra is arról álmodjon, hogy Ryan Andersont a végleg leépülő Orlando egy sign-and-trade keretében Matt Bonnerért és egy 2013-as első körös pickért Texasba postázza.

Szerző: Márton Tamás

Dátum: 2012. 02. 24.