Történelem

A legendás Indy 500 és a város méltán híres NFL csapatának árnyékában az egykori háromszoros ABA-bajnok 1976 óta bontogatja szárnyait az NBA-ben. Az ABA-ben elért sikerekhez képest drasztikus visszaesést jelentő első NBA-években a menedzsment szerencsétlenkedése is vastagon benne volt: kettőt is sikerült megkomponálniuk minden idők legelfuseráltabb NBA-tranzakcióiból. Először 1980-ban elcserélték a tehetséges dobóhátvédet, Alex Englisht George McGinnisre. A Pacershez visszatérő McGinnis azonban ezután már csak árnyéka volt önmagának, míg English Denverben a liga egyik legtermékenyebb pontgyárosaként lett Hall of Famer. A következő évben az 1984-es elsőkörös draftjogukat adták a Portland centeréért, Tom Owensért, aki 1-2 évet elpilinckázott még itt-ott, majd visszavonult. 83/84-ben az Indiana azonban olyan gyenge volt, hogy másodikként választhatott volna azon a drafton, ahol Hakeem Olajuwon, Michael Jordan, Charles Barkley és John Stockton is elkelt. (A sors iróniája, hogy a Portlandnek végül Sam Bowie-t sikerült kicsípnie ezzel a draftcetlivel…)
A Pacers így sem panaszkodhat a múltjára: háromszoros Keleti konferencia döntősnek, nyolcszoros divízógyőztesnek és egyszeres NBA-döntősnek vallhatják magukat mára. Kitermeltek 3 Hall of Famert (Mel Danielst és Roger Brownt még az ABA-érában, valamint Reggie Millert), két másik (Alex English, Chris Mullin) pedig fontos éveket húzott le a csapatban.

Chuck Person 1986-os draftolásával kezdődik a csapat mai napig tartó – pár hullámvölggyel tarkított – emelkedő pályaíve. Az igazi nagy korszakos játékosuk, az 1987-es draft 11. választottja, a gárda ikonikus alakja, Reggie Miller, aki közel két évtizeden keresztül szolgálta az Indiana Pacers csapatát és emelte azt a liga elitjébe. Donnie Walsh 1993-94-es GM pozícióba történő lépésével a franchise újabb lökést kap. A csapat 47 győzelemmel zár, és keleti döntőt játszik. A NY Knicks még túl nagy falatnak bizonyul, viszont megkezdődik az NBA egyik legérdekesebbnek mondható rivalizálása a két gárda között. A Pacers 2000-ben NBA-döntőbe jut, ahol azonban az LA Lakers útjukat állja. Ezután következett a franchise töretlen fejlődését megállító, hírhedt detroiti bunyó Ron Artest (most már Metta World Peace) főszereplésével. A csapat ezután vitézül tartja magát, kétszer is rájátszásba kerül (sőt 2005-ben még a regnáló bajnok Pistonst is megszorongatja), majd mélyrepülésbe kezd, mígnem a Donnie Walsh örökébe lépett Larry Bird 2008-ban kezébe veszi a gárda irányítását és új korszak veszi kezdetét.

Közelmúlt

A vezetőség kiváló érzékkel kiválasztja a draft első körének közepéről előbb Roy Hibbertet 2008-ban, majd 7 hellyel feljebbről Paul George-ot 2010-ben. 2010 őszén a csapat 3 pont híján beállítja az egy negyedben dobott legtöbb pont NBA-rekordját (57 pont), 20-21-es mezőnymutatóval. Egy évvel később a vezetőedzői székbe ültetik a vezetőedzői tapasztalat nélküli Frank Vogelt. Fájó és egyben komikus emlék a közelmúltból, amikor a trade deadline-ról 2 perccel lemaradnak, és elbénázzák OJ Mayo megszerzését (Josh McRobertsért cserébe). 2012-ben a gárda 2006 óta először jut újra a rájátszásba. Donnie Walsh visszatér, összeáll a Hill-Stephenson-George-West-Hibbert kezdőötös. A csapat a 2012-13-as évadban egészen a keleti döntőig menetel, ahol csak a későbbi bajnok Miami Heat tudja őket megállítani egy hétmeccses, gigászi csatában. A 2013-14-es évkezdetre Larry Bird– egy éves kihagyást követően – visszaül az elnöki székbe és a ligaelitbe tartozó palánk alatti szekciót tovább erősíti Luis Scolával (mellette ugyan elvesztik Psycho T-t, Tyler Hansbrough-t és az ő mindent elsöprő energiáját). Danny Granger felépül, majd a vádlija újra megsérül és jelenleg is lábadozik, CJ Watson és Chris Copeland érkezésével pedig a keretben látszólag minden lyuk befoltozásra került.

A csapat az idei évadot 16 győzelemmel és 2 vereséggel kezdi, és vezeti a ligát. Hasonló szezonkezdés utoljára még az ABA-ban történt meg velük. Akkor bajnokok lettek…

Erősségek

A liga legjobban működő és leghatékonyabb védekezése. Lepattanózás. A blokkolt dobások számát tekintve a legszűkebb ligaelithez csatlakoztak. Larry Bird visszatértével újra tudatos csapatépítés. Fiatal és rutinos játékosok egészséges elegye (átlagéletkor 27 év). Remekül összerakott kezdőötös jól körülhatárolt feladatokkal és egymást kiválóan kiegészítő játékosokkal. Alig van gyenge pontjuk.

Gyengeségek

Nem túl látványos csapatjáték. Mezőnydobó százalékban, labdaszerzésben és a gólpasszok számát tekintve tavaly még a liga hátsó részéhez tartoztak, de itt is érzékelhető előrelépés történt. Túl sok kiélezett végjáték, kevés könnyű győzelem. A kezdő ötös végletekig történő pályán tartása. Tapasztalt, vérbeli irányító hiánya. A cserepadra ráférne még az erősítés, de Granger felépülése vagy elcserélése ezt is megoldhatja.

Húzóemberek

Paul George az NBA legújabb csillaga lehet, amennyiben rohamos ütemű – tavaly a Legtöbbet fejlődött játékos díjával is jutalmazott – fejlődése tovább folytatódik. A Miami elleni párharcban robbant be a szupersztárok közé. Nagyon úgy tűnik, hogy ott is marad.

Nyurga kiscsatár-dobóhátvéd. Sallangmentes játék jellemzi, a kosárlabda iránti alázat és elkötelezettség sugárzik minden megmozdulásából. A pálya mindkét végén kimagaslót nyújt. Kiváló védő, bárkit képes leradírozni. Sok labdát szerez. Kívülről, középtávolról, üres helyzetből, emberről és betörésből is bármikor betalál. Pattanózásban is tényező. Jól passzol. Megbízhatóan büntetőzik. Szenvtelen, hidegvérű játékos.

Látványos megmozdulásaival, zsákolásaival újra visszacsábítja a közönséget a Bankers Life Fieldhouse-ba. Az idei szezon végére valószínűleg nyugodt szívvel kijelenthető lesz, hogy Reggie Miller méltó utódjává lépett elő (tavaly ráadásul a New Orleans Hornets ellen megdöntötte Reggie Miller egy meccsen dobott legtöbb hárompontos rekordját). Szerződéshosszabbításával pedig minden Indiana-szurkolót biztosított afelől, hogy az elkövetkező években is minőségi kosárlabdát láthatnak városukban. Még mindig csak 23 éves.

Roy Hibbert az NBA egyik legjobb palánk alatti védőjátékosa. Blokkolt dobásoktekintetében az elmúlt években is a top5-ben volt már, idén pedig vezeti a ligát. Méreteivel (218 cm, 132 kg) már a kezdetektől kimagaslott a társai közül, de játéktudásával igazából csak a tavalyi évben lépett a liga elitjébe, noha egyetemistaként is képzettnek számított. Center létére kiválóan lát és hozza helyzetbe társait a pályán. 75% fölötti hatékonysággal büntetőzik. Középtávolról is veszélyes. Immáron második nyarát tölti Tim Duncan mentorálása alatt, akinél jobb mestert keresve sem találhatott volna pozíciós játékának fejlesztése szempontjából. A palánknak háttal történő játéka további fejlesztésre szorul.

Fejben és nyilatkozatainak megfogalmazásában bőven van még hova fejlődnie. Krónikus faultproblémákkal küzd és lepattanózásban is még több lenne tőle elvárható, bár folyamatos fejlődést mutat a játék ezen elemeiben is. David Westtel párban a liga egyik – ha nem a legjobb – palánk alatti párosát és festékbeli védekezését biztosítják az Indiana Pacers számára. Az idei évad legjobb védőjátékosának járó cím egyik legfőbb várományosa.

Alulteljesítők

Annak ellenére, hogy önhibáján kívül, sérülései miatt szorult a partvonal mellé, Danny Granger nevét kell megemlíteni ebben a kategóriában. A 2005-2010 közötti időszak „kallódó” Pacersének vezéregyénisége volt, azonban sosem tudott igazi franchise játékossá előlépni. Nyúlánk, agresszív kiscsatár. Támadó oldalon ihletett napjain mindent bevágott– (5 éven keresztül 20-hoz közeli, illetve afölötti pontátlaga volt), de a hatékonysága és a védekezése nem számított kiemelkedőnek. Elsősorban izolációból és távoli tempókból volt veszélyes.Az előszezon puhatolózásából nem derült ki, hogy a kezdőcsapatban George mellett, vagy a kispadról beszállva számít rá Vogel. Utóbbi esetben kérdéses, hogy a hatékonyság növelésének érdekében képes lesz-e az esetlegesen új szerepkörét elfogadni és „alárendelt” szerepet játszani a csapatjátékban.

Visszatérése után remélhetőleg a sérülések az év és karrierje további részében már elkerülik és az egykori válogatott kosaras újra megmutathatja, miért is tartozott pár évvel ezelőtt a liga legjobb pontszerzői közé (2008-09 25,8 ppg).

Reménységek

Lance Stephenson az egykori utcai kosaras legenda (beceneve Born Ready) az egyik legnagyobb tehetségként jelentkezett a játékosbörzére. A 2010-es drafton ennek ellenére egészen a 2. kör 40. helyéig nem merte lefoglalni játékjogát egyik csapat sem, kiforratlansága és magatartásbeli problémái miatt. Tipikus amerikai sikersztori az övé. Szertelensége, önfejűsége és csiszolatlansága miatt kis híján a D-ligába száműzték, de inne felküzdve magát mára már a csapat egyik fontos láncszeme lett. Védekezésben és távoli dobásban mutatott lemaradását ledolgozva, a tavalyi évben bombaként robbant be az NBA köztudatába és mára az egyik legjobb 1-1 elleni és periméteren védekező embernek számít a ligában. XL-es hibridhátvéd. Játékperceinek növekedésével arányosan szinte minden főbb statisztikai mutatóban jelentős fejlődést mutat. Szívesen és jól passzol, megküzd a pattanókért. Elkezdte gyártani a tripla-duplákat. Fejlesztendő büntetőzés. Rendkívüli dinamikával támadja a gyűrűt, illetve gyorsindulásainak (is) köszönhetően jó százalékkal értékesíti a 2 pontos dobásokat.

Játéka jelenleg még mérkőzésről-mérkőzésre hullámzik, sok látványos megmozdulással tarkított. Amennyiben rapszodikus teljesítményét magas szinten tudja állandósítani, George után ismét a Pacers adhatja a legtöbbet fejlődő játékost. Berobbanása nem várt nehéz feladat elé állíthatja a vezetőséget a jövő nyáron, mikor lejáró szerződésének megújítása kerül napirendre.

Kilátások

Szerző: Schindler Tamás

Dátum: 2013.12.04.