A pesszimisták szerint az idei választék gyenge eresztés volt, míg az optimisták szerint a szerényebb kínálat ellenére is az elmúlt évek egyik legizgalmasabb, legváltozatosabb draft éjszakáján vagyunk túl. Ritkán látott bizonytalanság és a szokottnál is több találgatás és ötletelés előzte meg az idei játékosvásárt; a kiválasztások miértje, valamint a végbement cserélgetések pediglen még tovább bonyolították az egyébként is kusza helyzetet. Sziszifuszi munkára vállalkozik hát az elemző, amikor némi rendszert próbál teremteni ebben a káoszban, és rövid, de tartalmas ismertető kíván írni, hogyan is alakultak az események, csapatról-csapatra, kiosztva egy szubjektív osztályzatot is, elégtelentől a jelesig.
Los Angeles Clippers #1 Az Úr 2009-ik évében kétségtelenül Los Angeles az NBA „fővárosa”. A Lakers bajnokságot nyert (róluk lesz még szó), a Clippers pedig elsőként választhatott a játékosbörzén. Az egykori bátrak (bravers) nem kockáztattak túl sokat, a toronymagas (6’10) esélyes, az Oklahoma egyetem erőcsatára: Blake Griffin lett a kiválasztott. A második körben már nem voltak érdekeltek, következhetnek hát a dolgos hétköznapok. Elsődleges feladat lesz helyet és időt találni valahogy a Griffmadárnak a csapat magas embereinek (Randolph, Kaman, Camby) erdejében. Nem kell Kasszandrának lenni, az utóbbiak közül lesz akin megpróbálnak majd túladni. Értékelés: jeles.
Memphis Grizzlies #2, #27, #36 Felemás éjszakán vannak túl Graceland lakói. Hasheem Thabeet (#2), DeMarre Carroll (#27), Sam Young (#36) és Quentin Richardson érkezésével kétségtelenül alaposan megerősödött a Macik védekezése, de…és itt kezdődnek a kétségek. A tanzániai szörny ugyanazon a poszton játszik, mint az újoncévében remeklő Marc Gasol. Carroll erőcsatárnak alacsony, a kiscsatár poszt pedig az érkezőkkel együtt telítetté vált. (Young az egyetlen akinek érkezését egyöntetű öröm fogadta, igaz Darko Milicic távozásakor sem sokan sírtak) Ugyanakkor nem orvosolták a támadó szekció hiányosságait. Persze ami késik, az nem biztos, hogy múlik. A fizetési sapka alatt rengeteg helyük van, így akár nagyon is aktívak lehetnek majd a szabad piacon. Értékelés: kétharmad.
Oklahoma Thunder #3, #25 A Thunder csapatát évek óta a szisztematikus építkezés jellemzi, és idén sem szakítottak ezzel a tiszteletreméltó hagyománnyal, a nekik leginkább szükséges játékosokat gyűjtötték be. Hozzájuk került harmadik választottként a draft legígéretesebb hátvédje James Harden, aki tökéletesen illik a Thunder játékába, jól dob, kemény védő, igazi csapatember. A másik jogot egy ígéretes magas emberre kívánták felhasználni, de az Ohio egyetem centerét BJ Mullens-t pont az orruk elől vitte el a Dallas. Eme kis malőr elhárítása egy jövő évi draftjogba került. Végül pedig, hogy tűzerőnek ne legyen híján, a Bobcats csapatától megszerezték még Robert Vaden (#54) triplaspecialistát is. Értékelés: jeles.
Sacramento Kings #4, #23, #31 Eredményei alapján a liga leggyengébb csapata a szerencse szeszélye folytán csak negyedikként választhatott. A legégetőbb problémájuk egy irányító megszerzése volt. Sokáig kacérkodtak Rubióval, de végül Tyreke Evans mellett döntöttek, aki inkább hibridhátvéd, mint irányító. De az utóbbinak sem maradtak híján a Királyok, mert a 31-es jogért cserébe megszerezték a Portlandtől Sergio Rodriguezt és az alulméretezett izomembert John Brockmant. Draftnapi teljesítményüket Omri Casspi (#21) választásával koronázták meg. Casspi az NBA első izraeli játékosa lehet, de alighanem 1 évig még Európában fog erősödni, de addig sem kell fizetést folyósítani neki. Értékelés: spanyolból csak jó, egyébként négyötöd.
Washington Wizards #32 A varázslók már a draft előtt megszabadultak az 5-ik választási jogtól és három nélkülözhetőnek mondott játékosuktól (Thomas, Pecherov, Songalia). Cserébe kaptak a Minnesotától két megbízhatónak vélt játékost Miller és Foye személyében. Majd a draft napján a #32 jogot is értékesítették, a vevő a Houston gárdája volt. Ha a játékosok zömét elkerülik a sérülések, és hozzák a tőlük elvártakat, akkor ez a társaság akár a playoffra is elég lehet. Ha nem, akkor jövőre bizonyára jobban sáfárkodnak majd a draftjogaikkal. Értékelés: sérülésmentesen jó lehet.
Minnesota Timberwolves #6, #18, #28, #45, #47 A Washingtonnal kötött megaüzlet után úgy 6 (!) pickkel vágtak neki a draftnak, hogy pótolják az irányító és hátvéd poszton tátongó hiányosságaikat. A nap végére sikerült is begyűjteniük 3 irányítót (Ricky Rubio, Jonny Flynn, Nick Calathes), egy hátvédet (Wayne Ellington) és egy csatárt (Henk Norel). Megsüvegelendő teljesítmény lenne, ha a spanyol fenomén (Ricky Rubio) hajlandó lenne Minnesotában játszani, jelenleg erre kevés az esély, meglehet, hogy el kell majd cserélni. Másodsorban Ellington igazi dobóhátvéd, de figyelembe véve, hogy kik lettek volna még elérhetőek a Minny számára, másképp árnyalja a képet. Összességében akár nagy dobás is lehet a Flynn-Ellington kettős, de a draft jogaikat okosabban is felhasználhatták volna. Értékelés: spanyolból elégséges, egyébként háromnegyed.
Golden State Warriors #7 Az arany államokban is korán ébredtek. A jó képességű, de kissé problémás lelkületű Jamal Crawford itt sem tudott gyökeret verni, most Atlantában kezdhet új életet. Cserébe a Sólymoknál kegyvesztett Acie Law, illetve a sérülésektől sújtott Speedy Claxton érkezhet Oaklandbe. (A csere július 1-én válik majd hivatalossá.) A draft viszont csöndben telt el, a madárcsontozatú, de géppuskakezű és villámléptű Stephen Curry öltheti fel a Hódítók mezét. Szóba került még Amare Stoudemire megszerzése is, de -egyelőre- nagy a csönd. Don Nelsont ismerve nem sokáig. Értékelés: jeles.
New York Knicks #8 Közhely, de igaz: New Yorkban mindig történik valami. Először addig ügyeskedtek még csak sikerült vásárolniuk egy kései első körös választási jogot is, a Lakers volt az eladó, az árfolyam szerint a #29-es pick 3 millió dollárt ér, ami később Toney Douglas-ben öltött testet. Hiába zajongott a helybéli publikum kiválasztották Jordan Hillt, majd nyélbe ütöttek egy egyszerű cserét, Quentin Richardson és némi kápé ment Darko Milicic-ért cserébe Memphisbe, így összességében 3 új játékossal bővült D’Antoni csapata, akik természetesen tökéletesen passzolnak a mester által megálmodott szisztémába. És a hírek szerit még nem tettek le Ricky Rubio megszerzéséről. Értékelés: négyötöd.
Toronto Raptors #9 A Dinók ebben az évben csendes vadászatot tartottak, amikor elérkezett az idejük kíméletlenül lecsaptak a zsákmányukra. Csúcsragadozóként hiányposztra, az elérhető legjobbat választották, így DeMar DeRozan a USC ugrógépe költözhet Kanadába. A főraptor Chris Bosh marasztalása már nem lesz ilyen egyszerű eset. Értékelés: jeles.
Milwaukee Bucks #10, #41 Richard Jefferson elcserélésével nemcsak a pénzügyi helyzetén javított a Bucks, de a fiatalítás útjára is lépett. Még meg sem melegedhetett Fabricio Oberto Milwaukee városában, máris elpasszolták, a Detroit csapata Amir Johnson csatárt adta cserébe érte. Bruce Bowen és Kurt Thomas jelenleg még a csapat tagja, de erősen kétséges, hogy maradnak-e. A drafton hozzájuk került a tehetséges, de nagypofájú irányító: Brandon Jennings, valamint a vajkezű hátvéd Jodie Meeks, akik Johnson-nal együtt a jövő csapatának oszlopos tagjai lehetnek, ha elég tanulékonyak és betartják a szigorú Skiles mester játékszabályait. Mindezek után Villanueva és Sessions megtartására kevés az esély, egy biztos a Bucks rajongói forró nyár elé néznek. Értékelés: megelőlegezett jeles.
New Yersey Nets #11 A száraz tények: Vince Carter és Ryan Anderson Orlandóba került, Courtney Lee, Rafer Alston és Tony Battie az ellenérték. Ezzel végérvényesen lezárult egy korszak a Nets életében, kezdődhet a Harris&Lopez-éra, amelyben fontos szerepet kaphat a draftolt Terrence Williams, illetve a Lee, aki idővel pótolhatja Vince-t, Alston Harris helyettese lehet, Battie pedig Lopez munkáját könnyítheti meg. Ha tovább folytatják a megkezdett utat, akkor mire Brooklynba költöznek, már egy sikerre éhes, fiatal csapat rohamozhat az új arénában. Értékelés: négyötöd.
Charlotte Bobcats #12, #40, #54 A Bobcats-nek hátvéd kelletett, így szinte kézenfekvő volt a hazai fiú választása. Gerard Henderson remek védő, jó keze van, középtávolról kimondottan veszélyes, de fegyelmezett csapatember, aki Raja Belltől tanulhatja el a szakma fortélyait. A másik új szerzemény Derrick Brown, a hibridcsatárok kiköpött példánya, kőkemény védő, és a támadó oldalon sem elveszett. Mindkét zöldfülű ideális Larry Brown alapanyag, folytatódhat hát a csapatépítés, de, hogy abban Raymond Feltonnak lesz-e szerepe, nos majd meglátjuk. Értékelés: jeles.
Indiana Pacers #13, #52 Larry Bird ezúttal a megbízhatóságra és a tapasztalatra helyezte a hangsúlyt, így került Indianapolisba két végzős egyetemista, a csatár Tyler Hansbrough (#13) és az irányító AJ Price (#52). Mindketten sokat látott harcosok, kiforrott játékosok, csak némi nyári ligás csiszolásra lesz szükségük, hogy bevethetőek legyenek a profik között is. Ugrásszerű fejlődés nem várható tőlük, de ha hozzák azt, ami elvárható, az Indiana hívei elégedettek lesznek. Értékelés: kockázatok nélkül jó.
Phoenix Suns #14, #48, #57 Nomen est omen. A Főnix elégeti magát és hamvaiból újra éled? Ennek a folyamatnak első áldozata lett az öreg Dízel, aki a spórolás jegyében Clevelandba került. Sasha Pavlovic akár még be is játszatja magát a csapatba, de Ben Wallace egészségi állapota és pályafutása nagyon kérdéses. Új tüzet hozhat a csapatba a drafton szerzett tehetséges, de még kicsit nyers Earl Clark(#14) egyaránt lehet erő-vagy kiscsatár lesz, de mindenképpen érdemes lesz vele próbálkozni. Ha játéktudásban Taylor Griffin(#48) csak egy kicsit is hasonlít az öccsére (Blake Griffin), akkor már nem csinált vele rossz vásárt a Suns, de Emir Preldzic(#15) esete képlékeny, valószínűleg marad még egy évet Európában. De vajon elhamvad az újjászületés tüzében Steve Nash és Amare Stoudamire? Kérőkben nem lesz hiány, de vajon meg akarja-e őket tartani a Phoenix? Forró napok következnek. Értékelés: jó .
Detroit Pistons #15, #35, #39 #44 A gazdasági válság az NBA-ben is érezteti a hatását, de a Pistons pénzügyi helyzete stabil. A nagy lejáróknak (Iverson, Wallace) köszönhetően van mozgástér a fizetési sapka alatt, amelyet Joe Dumars menedzser a csapat újjáépítésére kíván felhasználni. Pletykák (Boozer, Lee, Gordon) már vannak, de a piac egyelőre még zárva. A spórolás jegyében Amir Johnson ment, Oberto jött, és távozott. Újabb néhány millióval több a hely. És csurrant-cseppent valami a #44 pick eladásából is. A következő építőelem a draft. Elsőként érkezett Austin Daye egy vajkezű csontkollekció, bár kicsit korán (#15), de jó helyre került, itt talán kosárlabdázót faragnak belőle (elvégre Prince-hasonmás, csak magasabb kiadásban). DaJuan Summers viszont energiabomba, erős, atletikus, kőkeményen védekező kiscsatár, pontosan olyan, ami eddig hiányzott Detroitből. Jonas Jerebko (#39) a combine-n hívta fel magára a figyelmet, a dolog szépséghibája, hogy csatár poszton már vannak néhányan Detroitben. Értékelés: pénzügyből jeles, draftolásból kétharmad.
Szerző: Farkas Dénes
Dátum: 2009. 06. 27.