A szalagavatók és az azt követő after partik eddigi életem során mindig mély nyomokat hagytak bennem. Meg a szórakozóhelyeken is. A múlt hétvégén sikerült kettőn is részt vennem. Az első (mely épp a sajátom volt) tipikus buzzer-beater győzelem volt. Soha nem felejtem el.
A második egy fokkal gyengébbre sikerült, ezért is határoztam úgy, hogy (éjszakai busz és taxira való pénz hiányában) megteszem a Szabadság híd – Árpád híd távolságot. Gyalog. Öltönyben és lakkcipőben. Még a Google Earthön is húzósan sok.
Egy cél éltetett: Hazajutni a fél négyes Lakers – Suns-ra. Küldetésem sikerrel járt. Sajnos.
David Jones játékvezető a második negyed közepén rosszul lett, így a mérkőzés nagyrészét a csalóbanda kétfejű szörnyetege vezette le: Kevin Fehr és Derrick „Suns Hater” Stafford. Várom már a rájátszást, újra lehet majd nyíltan bírózni. Igazából ez hiányzott nekem nagyon tavalyról. (Mint mindenkinek,) nekem is megvannak a kedvenceim, például a Tim Donaghy által is előhúzott Eddie F. Rush – Tommy Nunez duó, vagy épp az egyetlen Violet Palmer is többször lopta már be magát a szívembe. Érdekes viszont, hogy a legtöbb szurkoló által gyűlölt Joe Crawford vagy épp Steve Javie kifogástalanul (értsd: Sunsnak fújva) vezeti a legtöbb általam nézett meccset. Igazságos bíró mondjuk nem létezik, kár is ragozni a témát.
Kobe Bryant láthatóan Michael Jordant akar magából csinálni. Ennek egyik jelképe, hogy Hakeem Olajuwonnal egész nyáron gyakorolta a post up játékot, illetve az ezekből elengedett legendás fade-awayt. Ezzel együtt viszont a triplázása elhalt.
Sorozatom első részében már égetett a vágy, hogy megemlítsek pár statisztikát, csak sajnos Kobe egy akkora palánkos győztes trojkát vágott a Heat arcába, hogy mindenki elsuhant volna felette. Most viszont eljött az idő. Bryant karrierje során meccsenként közel 4 kísérlettel rendelkezik, tripláinak 34%-a sikeres. Idén? Kobe 3 kísérlet alatt pumpál, százalékos mutatója pedig egy hete még 30% alatt volt. Talán tényleg olyan, mint a legendás 23-as. Kintről nem a legjobb dobó. De ha kell, könyörtelenül bevágja.
Vicces srác a Milwaukee Bucks hazai DJ-je. A Cavs elleni mérkőzés előtt a játékosok bemutatásánál feladta a labdát LeBronnak, vigyorogva tette föl Frank Sinatra: New York, New York című számát. A Knicks meg legyőzte megint a Netset, jót tesz ez a Madison Square Gardennek, ha kenyértörésre kerül sor, akkor lehet, hogy James nem a 0-82-es feliratú zacskóval a fején ülő Jay-Z résztulajdonkodásával vezetett New Jerseyhez igazol a nyáron. Ha egyáltalán igazol valahová is.
Készen állok Allen Iverson visszatérése. Brent Barry szerint az összes játékos ezt a meccset nézi, még a Spurs – Jazz meccsen is később fognak kimenni melegíteni a játékosok.
Ivey cornrowban, ahogy a régi szép időkben, természetesen standing ovationt kap, még ha nem is utoljára mutatják be (Iguodala jött be utána). Első labdaérintése felrobbantja a nézőtér sorait. Már az első támadást megkapja, betör, a ziccer a palánkról kicsit kemény. Az első jó kosara a harmadik kísérletre születik meg, Dalembert rossz dobása után egy akrobatikus putback lay-up.
Jók ezek a meccsek, a leggyengébb közönség is meg tud újulni állat módjára. Emellett van szerencsém végighallgatni Jamie Maggio oldalvonali riporter monológját. Róla elég annyit tudni, hogy egy nagymellű szőke maca. Billups „európai lépéssel” fejezné be a ziccerét, ha nem faultolnák. Európai lépéssel, közli a szakkomentátor, mire a fő speaker odaszól, hogy ezt az NBA-ben lépéshibának nevezik. A kevés is sok volt, két kattintás, és már a Blazers – Knicks derbin a szemem.
Szerencsések a Knicks szurkolók, az NBA első számú kommentárja, Mike Breen közvetíti a legtöbb hazai meccsüket. Rutinos csóka, már meg sem szólal Al Harrington körülbelül másfél kilós kék-fehér színekben pompázó fogvédőjére. Öt percbe telik, mire észreveszem, hogy Danilo Gallinari nem kezdett a Knicksnél.
Ha már szóba hoztam, mennyire vicces a bedobott hárompontosok listájának első három helyezettje?
1. Danilo Gallinari – 59
2. Channing Frye – 56
3. Danny Granger – 52
Kiváncsi vagyok hányan jósolták volna ezt a listát 20 meccs után a szezon előtt. Éljenek a dobóhátvédek.
Ahogy ezt leírtam, Danilo vágot három olyan téglát, hogy még az idén parádésan triplázó (18/75, 24%) Dwyane Wade is megirigyelte volna.
Az MSG-ben is sikerül összehozni egy standing ovationt, a baj az, hogy nem egy játékos kapja, hanem a nézőtéren ülő Rihanna, közvetlen azután, hogy a csarnokban egy időkérés alatt elindítják „Run This Town” című számát.
Joel Przybilla bedobja a labdát az alapvonalról Chris Duhonnak, jön is egy Harrington tripla. Vezet a Knicks tízzel, érik a meglepetés, nagyon tompa a Blazers.
Mikor reggel felkelek, szinte biztosan Portland győzelem fog virítani a képernyőmön.
Szerző: Kun Zsolt
Dátum: 2009. 12. 08.