Történelem

A megalakulásának 10. évfordulóját idén celebráló Raptors egyedül képviseli az NBA-t Kanadában, mióta 2001-ben a Grizzlies Vancouverből Memphisbe költözött. Az első évek kátyújából a csonka szezon előtti draftéjszakán megszerzett Vince Carter igyekezett kirángatni a Toronto szekerét. Sikerrel, hiszen 3 szezonon át folyamatos rájátszást biztosított (persze jól megválogatott segédekkel) a torontói publikumnak. Ugyan a századfordulón még kisöpörte őket a New York, de a rákövetkező évben a Madison Square Gardenben vett revansot a dinók csapata. Ezután jött a Philadelphia, akiknek volt Válaszuk AirCanadára. A két játékos olyan tűzharcba keveredett, amilyet keveset látott még az NBA. Végül a 7. meccs előtt Carter ugyan a diplomáját megszerezte, de a pályán, a döntő pillanatban megbukott.
Innentől kezdve megindult a hanyatlás. Az új idény botladozását a szezonvégi megtáltosodás (az utolsó 14 meccsből 12-t nyertek) csak részben kompenzálta, hiszen a rájátszás első körében Carter hiányát kihasználta a Detroit, és nagy küzdelemben kivégezte a raptorokat. Ezután is adott volt a képlet: sérülés sérülés hátán. Ligarekordnak számító maródi felvonultatása után a legendás, de hanyatló Lenny Wilkenst menesztette a vezetőség. A tavalyi szezont Kevin O’Neill defenzív felfogása és Carter egyre növekvő frusztráltsága és nyűgössége fémjelezte. 2004 nyarán a Raptors tulajdonosa elkezdte a nagy átalakítást és megszabadult Glen Grünvald menedzsertől és stábjától. Az új menedzserhez újonc edző „dukált”, majd decemberben (vitatott körülmények között) megváltak a franchise eddigi legnagyobb alakjától, Vince Cartertől.
A Raptors történelemkönyvében akkorát lapoztak, hogy beszakadt a már egyébként is foszladozó papír. Chris Bosh kezdheti el megragasztani.

Közelmúlt

Erősségek

Gyors, rohanós csapat egy rakat triplaspecialistával. Minimális mennyiségű eladott labda.

Gyengeségek

A liga leggyengébbjei között vannak védekezésben, lepattanózásban és dobásblokkolásban. Kialakulatlan csapatszerkezet. Nincs vezéregyéniség a pályán és azon kívül.

Húzóemberek

Chris Bosh játéka kellemesen ötvözi a modern és a klasszikus erőcsatárok előnyös tulajdonságait. Gyorsasága, ruganyossága, távoli dobásai és nyúlánk felépítése az új hullámot, érettsége, iskolázottsága és fineszes megoldásai a régi iskolát idézik. Posztján keveseknek van ilyen indulósebessége. Példaképéhez, Tim Duncanhez hasonlóan a kosárlabdára összpontosító, csendes profi.
Néhány kiló nem ártana még, bár így sem ijedős.

Alulteljesítők

Jalen Rose régóta azt hiszi magáról, hogy sztárirányító. NBA berkekben önmeghatározásának egyik elemével sem értenek egyet. „Sztársága” csak monumentális szerződésében és sajtóban megjelenő méltatlankodásaiban érhető tetten, míg irányító „státusza” abban nyilvánul meg, hogy szereti, ha ő pattogtatja a labdát. Amíg el nem dobja. Pedig Rose valóban sokoldalúan tehetséges. Otthonosan tolja be a kisebb védőket a palánk alá, jól lát a pályán és finom keze kintről is veszélyes. Képes az utolsó percekben is eldönteni meccseket. Rossz attitűdje, sok elszórt dobása és gyilkos szerződése miatt nem szívesen látott vendég újjáépülő csapatoknál.

A nagy tehetségnek induló Lamond Murray-re egykoron Vince Carter jobbkezeként számítottak, de sem Carter mellé, sem annak helyére nem tudta beverekedni magát a csapatba. Megtermett kiscsatár. Elsősorban tempódobásából él, amit a triplavonalon kívülről is rendszeresen behajigál. Inkább csak imitálja a védekezést. Nem könnyen tart lépést napjaink felgyorsult játékával, a sérülések eloltották a nehéztüzér ágyújában lobogó tüzet.

Reménységek

Streetball-legendákból ritkán lesznek minőségi irányítók az NBA-ben. Rafer Alston a.k.a. Skip To My Lou a kevés kivételek egyike. Remek labdakezelésének és villámsebességének köszönhetően fel tudja törni a védelmet. Lassan levetkőzve a streetballer mentalitást, megtanulta az irányítómesterség lényegét, az eredményes osztogatást. Szívesen rohan. Védekezésben is iparkodik, labdákat lop. Néha túlcselezi magát. Csinos tempódobásának pontosságán még van mit javítania. Nehezen kezelhető, autonóm személyiség.

Kilátások

Ezt az idényt már csak a csapat matematikus rajongói nem tartják elveszettnek. Az elkövetkező években lesz dolga a vezetőségnek, hiszen Bosh kivételével senkinek sem biztos a helye a jövő Torontójában. Kivéve a Carter-éra két maradványát, Jalen Rose-t és Alvin Williamst, akiktől ijesztő szerződéseik miatt aligha tud majd megszabadulni a Raptors. Lassú építkezés várható tehát, amely jó adag türelmet igényel majd szurkolótól, játékostól és vezetőtől egyaránt.

Szerző: Halász Csaba – Molnár Ádám

Dátum: 2005. 04. 06.