Csak hogy ne nyújtsam túl sokáig a dolgot, gyorsan elárulom, kiről is lesz szó: Stan Van Gundy a főbetyár.

Az NBA-ben szereplő 30 csapat közül csak néhány olyan szerencsés akad, melynek szurkolói nem tartják kedvenc játékosaik trénerét egy tehetségtelen, oda nem való, alkalmatlan marhának.
Kevésbé, bár még mindig elég fájó dolog ez olyan csapatok esetében, melyeket a játékoserejük nem predesztinál magasabb célokra, mint mondjuk egy minél jobb draftpozíció megszerzése.
Lehet ekézni olyan edzőket, mint Jim O’Brien, John Kuester, vagy éppen Kurt Rambis, de mondom még egyszer: az ő alkalmasságuk/alkalmatlanságuk nagyságrendileg plusz-mínusz 10 győzelmet jelenthet a Pacers, a Pistons, és a Timberwolves csapatának.

Ellenben, ha egy edző már évek óta válogatott, all-star játékosokból álló, költségeket nem kímélve összeállított játékosmatériával dolgozik, és mégis elkövet olyan logikátlanságokat, melyek szurkolók sokaságának szemét bökdösik, nos, ott már kicsit árnyalódik a kép.

S.V. Gundy sikeres edző.
Miután 2005-ben Riley 0.524-es mutatónál, a szezon elején kipenderítette a Heattól, majd nélküle bajnokságot nyert, Gundynak volt ideje pihenni, és felkészülni az új kihívásokra. Csupán Oralndoig kellett végül repjegyet váltania (vagy vonattal ment, a túlsúly miatt?, ki tudja).
Ott egy sikeres, jó csapat trénere lett, mely csapat a keze alatt az elmúlt négy évben játszott már a rájátszásban második kört, döntőt, konferencia-döntőt. Arról nem beszélve, hogy az alapszakaszban erőlködés nélkül hozták az 59-23-akat, ami azért nem rossz.
Miről beszélek én, kit tartok, ha nem is rossz, de legalábbis megmagyarázhatatlanul betokosodott edzőnek?

Jöjjön hát SVG három főbűne, melyeket ha nem követ el, talán Howard és a többiek ma legalább egy, de talán két gyűrűvel is gazdagabbak lennének.

3. Főbűn: Nelli lebutítása

Jameer Nelson a Magic kezdő irányítójaként a következő feladatokat látja el:
-felhozza a labdát
-bepasszolja Howardnak, jó esetben alley-oopra adja
-ha Howard nincs helyzetben, keres valakit, aki esetleg üresen triplázhat
-várja a további fejleményeket a hármas vonalon állva, ha ő marad üresen, ráemeli a triplát.
Ez nem valami sok. Kb Rafer Alston, vagy Mike James színvonal.
Személyes meggyőződésem, hogy ha az Orlando csak egy kicsivel lenne konzervatívabb felfogású csapat, akkor neki, passzoló-játékszervezőként, netán bedobó irányítóként sokkal nagyobb tér adódna. Mindig látunk tőle felvillanásokat ezen témakörökben; ha ezek nem felvillanások, hanem standard jellemzői lehetnének a játékának, akkor szent, és némileg elfogult véleményem, hogy ma együtt emlegetnénk őt Paullal, D-Williamsszel, Rose-al… Így viszont lassan belefásul ebbe a középszerű szerepbe, amit a rosszszerencséje, és az edzője mért rá.
Gyors, ügyes, jó kezű, és jó szemű. Többre lenne érdemes.

2. Főbűn: Raw-Lew erőcsatárban

Rashard Lewis kiscsatár. Ezt nem árt még az elején, gyorsan leszögezni. Egy villámsebes, a semmiből előtűnő, az egész védelmet átrántani képes kis fenevad… volt. Végtelen pechjére elég jól tüzel távolról is, ez alkalmassá tette őt arra, hogy Gundy beemelje a szisztémába.
Nagyobb baj, hogy a posztján túljelentkezés volt: elébb Turkoglu, utóbb Barnes és Pietrus tűnt jobb választásnak.
Ez főként amiatt rossz, mert így egészen kedvét szegte a srácnak az, hogy a betörései leredukálódtak azáltal, hogy a kinti embere zavarta befelé, majd a festékben leadta a „posztos” védőjének, aki tízből kilenc esetben nálánál egy fejjel nagyobb, és 15 kilóval nehezebb volt. Bang. Védekezésben meg pláne.
Mivel termetes szerződése ellenére figurákat egyáltalán nem dolgoztak ki rá, hanem berakták 12.-nek a tucatba, azok közé, akiknek az „állj a hármason, és ha megkapod, dobd rá” volt a feladatuk, így a teljesítménye, és a morálja látványosan visszaesett. Jellemző, hogy ő maga annyira dinamikus eleme ennek az amúgy statikus rendszernek, hogy még a hármasai zömét is tempóból szerezte.
A közvélekedés, és a rossz nyelvek szerint akkor eresztett le, mikor a bődületes szerződését a feneke alatt tudhatta. Más, még rosszabb nyelvek szerint simán csak megöregedett. Ez utóbbitól a harmincasok nevében elhatárolódnék.
Érdekes kísérlet lenne Lewist kicsit a saját, eredeti posztján játszatni. Bezavarni a festékbe, megadni neki az elzárásokat, betolni a védőt előtte, stb. Hátha. Hiszem és vallom, hogy ez a hanyatlás kisebb részben az ő sara, mint a Mesteréé.

1. Főbűn: Bass a pad végén

Teljesen mellékes az a mód, ahogy annakidején a Magic megszerezte Brandon Basst a Maverickstől. Jellemző történelmi érdekesség, hogy anno a srácban mindenki a Nowitzki-utáni korszak új húzóemberét vizionálta. Lelkes, palánk alatti törő-zúzó gép, amolyan nagyobb kiadású Maxiell, védelemben egy Haslem, csak… nagyobb kiadásban. Ilyen kiegészítő erőember mindenki álma.
Nem úgy SVG-é. A derék játékosnak ugyanis van egy rettenetes hiányossága: nem tud, de még kicsit sem, hármast dobni. Én nagyon kedvelem pl Ryan Andersont, de mennyivel jobb ő Bass-nál? Mitől kap ő rendszeresen több játéklehetőséget? Így van, azért, mert ő tud triplázni. Pedig több tízezer, különböző kosaras fórumokon, a tv-k és a monitorok képernyője előtt dühöngő szurkoló nem tévedhet. Keresve se tudnék jobb embert mondani a festék szélére, a palánk alá, Dwight Howrad mellé őnála. Pont egy ilyen játékos lehetne az, aki a kicsorgó labdákért tud vetődni, aki közelről fel tudja tenni a lasztit egy-egy becsapdázás után, aki be tudna robogni a ziccerrel, miután Howard eltakarít előtte. És fordítva.
Idén a Maestro végre kicsit kihúzta a fejét a seggéből (ezt lehetett volna szebben is, na mindegy), és elkezdte Bass-t játszatni. És nahát: Howard látványosan nagyobb teret kapott támadásban, a védők figyelme jobban megoszlik a festékben, stb stb… nem írom le újra.

Száz szónak is egy a vége: Gundy játékrendszere sajátos ugyan, de egyszerű, mint a faék, és súlyos kompromisszumokkal terhelt.
Következzen a Magic offensive playbookjának eredeti fordítása:
Howard begyötri a palánk alatt. Ha nem, akkor labdajáratás a triplaíven, üres ember gyorsan ráemeli a trít.
Nincs két mondat. Kár, hogy nem működik minden olyan esetben, amikor:
-Howardra jut 20 beüthető faultja az ellennek. Ez egyrészt demoralizáló, másrészt a Superman nem valami szuper büntetőző.
-DH beleszerelmesedik a blokkjaiba, és már az első negyedben három faulttal ül a padon. Ehhez elég mondjuk egy… Brad Miller szerű rutinos, ravasz center.
-A tripladobók off-nightja van. A négyből elég, ha csak kettőnek megy pocsékul, és máris nem tudták túldobni az ellenfelüket.
-Jól működtetett zónavédekezéssel állnak szemben.
-Az ellenfélnél kettő, vagy annál több, gyorsan betörni képes játékos található. Igaz, ez már a támadás tükrözéseként nyert védelem kritikája inkább.

És Gundy főbűnei mellé még albűnök is társulnak.
Pl az, hogy nem csak az imént kiemelt játékosokat formálta át. Vegyük mondjuk Pietrust, aki -megsúgom- az Air France becenevet nem a szépen szálló hármasai után kapta, egy sokoldalú támadógépből egysíkú triplavetővé kárhoztatta.
Vagy ott van mondjuk a fénykorában a gyűrű közeléből előszeretettel operáló Carter. Mi lett belőle? Tipp? Egy alacsony hatékonyságú triplavető.
Aztán ugye a lengyel center, Gortat. Az rendben, hogy Howard 35 percei mögött nem lesz valakiből kezdő, de az, hogy olykor megpróbálta erőcsatárba erőltetni… Rossz volt nézni azt a labdazsonglőrködést, amit művelt szerencsétlen. Nem, egy Gortat-szerű előembert előemberként kell játszatni.
Emellett a saját játékosai sem tisztelik. Ráadásul annyira rugalmatlan taktikus, hogy borzasztó. Nincs az a hosszú Playoff- párharc, ahol képes lenne időben váltani. Vagy, egyáltalán váltani.

Tartom, hogy SVG minimum két gyűrűtől fosztotta meg a csapatát.
Persze, a sportban nincs ha, de…
HA 2009-ben nem Lewis vitézkedik Gasolon.
HA tavaly az ECF-ben elkezdi időben játszatni Bass-t.

És tartok tőle, hogy bármit is változtat, azzal elkésett. Idén, a szezon végére úgy össze fog állni a Heatben a háromfejű szörnyeteg, hogy ember legyen a talpán, aki azt legyőzi.
Persze… Mi a Lakers Achillese? Mivel lehet őket megfogni? Ugyanazzal, amivel a Haet-et! Egy jó, sokoldalú irányítóval, és egy fiatal, dinamikus magasember-duóval. Gyerünk Gundy, még nincs minden veszve!

Lapzártakor érkezett:
Naná, mikor már háromnegyedig kész volt minden.
Nem leszünk meglepve, ha a következő napokban ezekre a cserékre ébredünk:
Carter, Gortat, Pietrus, első körös és pénz megy a Sunsba, érkezik Turkoglu, J.Richardson és Clark.
Lewis megy a Wizardsba, érkezik Arenas.
Kell komment? Le vagyok sújtva. Még semlegesként is.

Szerző: Galambos László

Dátum: 2010. 12. 19.