Szépen csillog az ezüst is, főleg ha a következő jelenetek aranyat értek. Ezúttal nem egy mozzanatot ragadnék ki, hanem egy teljes láncreakciót.

2. 2004 – A Detroit Pistons csodái a rájátszásban

Chauncey Billupsnak már nem volt időkérése

Sokat kellett gondolkoznom. Megmondom őszintén, kicsit félve írom ezt a cikket, mivel a második helyezettnek valami rendkívülinek kéne lennie.

Alapjáraton kevésnek találtam egy szem valamit ettől a bajnok Detroit Pistonstól. Kicsit olyan lenne, mintha egy játékos 60 pontos meccséből csak egy kosár szerepelne az összefoglalóban.

Pedig nem erről van szó. Ha a 2004-es alapszakasz után feltettük volna a kérdést, hogy ki nyeri meg az aranygyűrűket, valószínűleg három válasz érkezett volna: a San Antonio Spurs, a Los Angeles Lakers, valamint a Minnesota Timberwolves. Mégis, a detroiti rosszfiúk megmutatták a világnak, hogy igazi sztár nélkül, remek csapatösszhanggal, kőkemény védekezéssel és fenomenális küzdéssel célba lehet érni.

Mindenkinek megvan a maga első jelenete a kosárlabda parkettről, amit bármikor fel tud jeleníteni. Az első jelenet, amitől tátva maradt a szája és úgy érezte, tanúja volt valami különlegesnek.

Habár az emlékezetemből elő tudok túrni régebbi dolgokat is, az első igazi ilyen momentumom a 2004-es rájátszás második körének ötödik mérkőzése volt. A párharc 2-2-re állt a New Jersey Nets ellen, 3 másodperccel a vége előtt Kerry Kittles álhatott a vonalra 2 pontos Nets előnynél. A Pistonsnak nem volt már több időkérése, ezért egész pályáról jöhettek a két dobás után. Szükség volt egy kihagyott büntetőre. Kittles pedig kihagyta az elsőt.

Kétféle ember van ilyenkor a csarnokban. Aki érzi a csodát és imádkozva várja a történést, és aki nem hisz benne és elindul a kijárat felé.

Chauncey Billups pedig csodát művelt.

Mondjak valami elkeserítő dolgot? A Pistons háromszoros hosszabbítás után elvesztette ezt a meccset.

Mégis úgy emlékszem erre a dobásra, mint amolyan kulcsra a továbbjutáshoz. A teóriám: A Nets kellően elfáradt, ezért kaptak ki otthon a hatodikon és ezért lettek tönkreverve a hetediken. Semmi nem bizonyítja, hogy így van, de jó ebben a hitben élni.

Aztán ott van az a blokkolás. A blokkolás, ami 20 ezer embert elcsendesített. A blokk, amely Reggie Millerben azóta is rémálmokat vált ki. Vajon miért nem zsákolta be?

Tayshaun Prince a világ másik végéről kezdett sprintelni a Pistons két pontos előnyénél, 20 másodperccel a meccs vége előtt az Indiana Pacers elleni második találkozón. Miller felrakta a ziccert, Prince pedig a nézőtérig repülve sapkázta le.

A Pistons elorrolta a hazai pálya előnyét, majd hat meccs után bejutott az NBA döntőjébe.

És megverte a mindenki által esélyesebbnek tartott Los Angeles Lakerst. A négy meccset 53 pont különbséggel nyerték.

Visszavonok mindent. Az évtized legnagyobb meglepetése bőven elfér a második helyen.

Szerző: Kun Zsolt

Dátum: 2009. 12. 30.