Joe Dumars és Mark Warkentien nem vesztegette az időt. Amíg a kollégák lélegzetvisszafojtva figyelték csapataik első néhány éles mérkőzését, addig a fent említett két fiatalember addig piszkálta egymást, amíg pillanatok alatt tető alá nem hozták a szezon első húzós játékoscseréjét.

Apropó, húzós játékoscserék! Amikor néhány hónappal korábban kiderült, hogy a Celtics és a Lakers került a döntőbe, rettenetesen örültem, hiszen két olyan csapatról volt szó, akik jelentős változtatásokat hajtottak végre a keretükben. Abban bíztam (talán kissé naivan), hogy a jó példa ragadós lesz, és véget ér az évek óta tartó állóháború, tartósan felpezsdül a játékospiac.

Aztán amikor végül az a Celtics nyert, amely nem a szezon közben, hanem még a nyáron alakította át a csapatát, kicsit megijedtem, mert arra gondoltam, hogy az illetékesek inkább ezt a módszert fogják követni és maga a szezon – legalábbis ebből a szempontból – érdektelen lesz.

Ezt a félelmemet oszlatta el ma este a két GM, amikor megegyeztek Allen Iverson és Chauncey Billups csapatváltásában. Szándékosan nem említettem az ügyletben még érdekelt Antonio McDyess nevét, hiszen ha hinni lehet a híreknek, Dice nem szándékozik harmadszor is denveri mezt ölteni, és ha nem tud megegyezni a kivásárlásáról Warkentiennel és Stan Kroenke tulajdonossal, akkor inkább visszavonul.

Az üzlet tanulságait két részben igyekszem levonni. Ma Detroit Rock Cityvel foglalkozom.

Miért kellett Billupsnak távoznia Detroitból?

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Billupsot anno Joe Dumars "találta ki", amikor elhozta a szerződése utolsó évéről lemondó csereirányítót Minnesotából. A vándormadár otthonra lelt Detroitban és a frissen rakott fészket hamarosan bajnoki aranygyűrűvel ékesítette, melynek megszerzésében oroszlánrészt vállalt, mint a döntő MVP-je.

Mivel Billups statisztikái hellyel-közzel stagnáltak, Dumarsnak nem nagyon volt más választása, mint hogy tavaly nyáron újabb négy évre (2011 nyaráig) meghosszabbítsa a most 32 éves irányító szerződését.

A Pistons egykori hátvédje két dologgal nem számolt, nem számolhatott. Egyrészt a csapat ebben a felállásban már kihozta magából a maximumot és ezen az sem segített, hogy egy szemmel láthatóan inkompetens edző vezette őket harcba. Másrészt a Pistons kispadja hirtelen benépesült olyan fiatalokkal, akik joggal követeltek maguknak több játékidőt. Közéjük tartozott, tartozik Rodney Stuckey is, aki tavaly újonc létére több alkalommal is igazolta, hogy hosszú távon is érdemes számolni vele.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megemlítsem Dumars zseniális szimatát, hiszen az NBA történetének egyik legkiválóbban draftoló GM-je. Érdemes megjegyezni, hogy amíg a magas draftcetlikkel nem igen tud mit kezdeni, addig a zavarosban páratlan érzékkel halászik. A jelenlegi keretből Stuckey a 15., Prince a 23., Maxiell a 26., Affalo a 27., Johnson pedig az 56. körben került Detroitba.

Vissza Billupshoz…

Az volt tehát a nagy harci helyzet, hogy az irányító szerződése kezdett kényelmetlenné válni. Az illetékesekben felmerült a kérdés, hogy William Davidson tulajdonos minek fizesse még három évig azt a Billupsot, akinek már megvan a helyettese, aki ha pályára kerülhetne, baksisért megcsinálná csaknem ugyanazt, mint az "öreg".

Az is a változtatás mellett szólt, hogy Billupson még nem, vagy nem nagyon látszik, hogy öregedne, általában kiváló egészségnek örvend és az elmúlt néhány évben a sportág alázatos nagykövetévé vált, aki bárhol képes arra, hogy egy szedett-vedett társaságot összerántson és elérje, hogy úgy viselkedjenek, mint a profik, tehát kereslet is volt utána.

Aztán valahogy szóba került a Denver és Iverson…

Mit nyer a Pistons Iverson érkezésével?

Azt javaslom, ne törődjünk azzal, hogy mi fog történni idén a Pistonsszal! Tökéletesen irreleváns.

Abban szinte biztos vagyok, hogy Iversont nem fogják a nyáron újraigazolni, hacsak valami csoda folytán bajnoki címet nem nyernek.

Most valami azt súgja, hogy Wallace-t sem fogják tartóztatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövő őszre vastagon a fizetési plafon alá kerülnek, és akár arra is képesek lehetnek, hogy "emberáldozat" nélkül befogadjanak játékosokat (ahogy a Clippers tette Cambyvel), vagy arra, hogy a következő két nyáron harcba szálljanak például Chris Bosh vagy LeBron James kegyeiért.

Értékelés:

Detroiti szemszögből tehát a játékoscsere csillagos ötöst érdemel.

Holnap a Denverrel folytatjuk…

Szerző: Tőrös Balázs

Dátum: 2008. 11. 04.