Történelem

Egykoron a „szeles város” büszkélkedhetett a liga legprímább alakulatával, de a változás szele 1998-ban a „bikacsordát” is utolérte. A hűs fuvallatban szerzett meghűlésből azóta sem gyógyult fel a gárda. Előbb még a Grant Parkban több százezer ember előtt megünnepelték hatodik bajnoki címüket, majd a csonka szezon rajtja előtt mindenki távoli vizekre evezett. Michael Jordan és Phil Jackson nyugdíjaztatta magát, Dennis Rodman némi kitérővel ugyan (Lakers, Dallas), de végre megkezdhette a hőn áhított tivornyatúráját, míg Scottie Pippen a liga legalulértékeltebb játékosaként búcsút intve – Jerry Krause-nak talán beintve – távozott a United Centerből. Ezt követően a kispadra huppanó Tim Floyd a liga legsikertelenebb edzőjévé „fejlődött”, míg Krause fokozatosan leépítette csapatát. Kezdte a pályája csúcsán lévő Toni Kukoc elcserélésével, majd a másodéves Elton Brandet irányította Los Angelesbe Tyson Chandler draftjogáért. A hórihorgas erőcsatár mellett a „baby Shaq-nek” becézett Eddy Curry-t választotta a játékostoborzón. Természetesen a két középjátékos meg sem közelítette Brand 20/10-es átlagait, így a Bulls egyre mélyebbre süllyedt. Krause végül megkoronázva eddigi munkáját, a feltörekvő Ron Artestet és Brad Millert Indianába küldte Jalen Rose-ért. A felemelkedés persze Rose-zal is elmaradt, így a négy idény alatt összesen 49 győzelmet elkönyvelő Floydnak nem volt tovább maradása. A helyét elfoglaló Bill Cartwright-tal ugyan bő másfél évre megközelítette a középmezőnyt a Chicago, de a következő idényben vissza is csúsztak a sereghajtó szerepkörébe. Azóta Cartwright és társulatának nagy része már messze jár, sőt Krause betegségre hivatkozva átadta helyét John Paxsonnak és a csapat már a sokadik „életmentő” műtéten esik át. Az operáció sikerült, a beteg…

Közelmúlt

Erősségek

Kitartó, lelkes szurkolótábor. Tehetséges fiatalok. Lepattanózás.

Gyengeségek

Pontatlan, vérszegény támadójáték. Tömérdek eladott labda. Tripladobás. Büntetőzés. Nincs vezéregyéniség. Harmatos cserepad.

Húzóemberek

Kirk Hinrich a klasszikus irányítót idézi játékstílusával. Finom csukló, kidolgozott tempódobás. Mindig a legegyszerűbb szituációkat keresi társai helyzetbehozására. Előszeretettel vállalja el az utolsó, mindent eldöntő dobásokat. Kemény, levakarhatatlan védő. Szemfüles labdatolvaj. Gyakran tör be, és akkor sem riad meg, ha magasemberrel találja szembe magát. Az edző kedvence. Még nagyon hullámzó a teljesítménye. Lehetne pontosabb távolról. Nem vezéregyéniség.

Alulteljesítők

Tyson Chandler 215 cm-es magassága ellenére a liga egyik legmozgékonyabb erőcsatára. Fantasztikus ütemérzékének hála zsákszámra kapkodja a pattanókat. Bokáig érő karjaival előszeretettel blokkolgatja ellenfeleit…már amikor egészséges. Chandler évek óta küszködik hátfájdalmaival, így képtelen teljes szezonokat csapata rendelkezésére állni. Rendkívül szegényes a támadórepertoárja. Gyenge büntetőző.

Eddy Curry a Bulls örök ígérete. Chicagóban minden szezonkezdet előtt felhangzik a szokásos klisé: „Eddy képes lesz Shaq O’Neal-i magaslatokba jutni!” Ha a fizetési igényeit tekintjük, akkor mindenképp, de általában gyorsan rájön mindenki, hogy fényévekre van Dieseltől. Fogalma sincs, hogyan kéne kihasználni brutális testfelépítését. 211 cm-es magassága és 130 kg-os tömege ellenére gyenge lepattanózó és dobásblokkoló. Annál szorgalmasabb labdaeladásban. Átlagon aluli védő és nem is nagyon igyekszik fejlődni e téren. Állandó súlyingadozás. Mentális problémák. Még mindig csak 22 éves. Testi paramétereihez képest fürgén mozog. Jól kidolgozott horogdobás. Hatékony palánk alatti támadójáték.

Reménységek

Luol Deng az idei draft legnagyobb meglepetése. Fiatal kora ellenére már elsőévesként vérbeli profivá nőtte ki magát. Higgadt, jó szellemű játékos, aki a kosárlabda legegyszerűbb válfaját űzi. Jó döntéshozó. Megbízhatóan céloz középtávolról. Hosszú karjai miatt hatékony lepattanózó és labdaszerző. Agresszív védő. Edzésmániás, profi szemléletű játékos. Inkább szürke eminenciás, mint csillogó sztár. Idővel remek második ember válhat belőle. Lehetne atlétikusabb. Átlagon aluli tripladobó.

Ben Gordon az NCAA bajnok Connecticut csapatából költözött Chicagóba. Remek fizikai, briliáns technikai adottságok. Jó mozgású, villámléptű, ruganyos hátvéd. Szédítő crossover. Finom csuklójának köszönhetően középtávolról és a triplavonal mögül egyaránt veszélyes. Megcsinálja magának a dobóhelyzetet. Izmos testfelépítéséből adódóan szívesen támadja a gyűrűt. Akár hatalmas zsákolással is, pedig csak 191 cm magas. Pontorientált. Hajlamos megfeledkezni társairól. Rengeteg labdát ad el. Teljesítménye még nagyon hullámzó. Irányító, dobóhátvéd vagy 6. ember? Ki fog derülni. Chicagóban?

Kilátások

A súlyos, fojtogató szerződéseket lassan sikerül eltakarítani, már csak a tehetséges fiatalokból kell csapatot gyúrni. Ilyen „egyszerű” lenne a képlet, ha nem a Bullsról lenne szó.

Szerző: Szakály Máté

Dátum: 2004. 12. 14.