Arany János hallhatatlan sorait idézve: „egy, csak egy legény van talpon a vidéken”. Kevesebb költői pátosszal: egyetlen olyan középjátékos van, akire feltétel nélkül érdemes első körös cetlit áldozni, arra az egyre azonban akár a legjobbat is. Természetesen akad egy-két sötét ló (McGary, Nurkic) akiket a centerínségben szenvedő csapatok a vártnál hamarabb kiválaszthatnak. Ha pedig pünkösdi rózsás képet szeretnék festeni, megemlíthetünk néhány erőcsatárt (Vonleh, Capela, Porzingis), akik az NBA-ben akár center is játszhatnak majd.

Ritka nagy kincs egy olyan tehetségű center, mint Joel Embiid, aki – idővel – védő és támadó oldalon is komoly tényező lehet. A szezont elején, Perry Ellis és Tarik Black mögött még csere volt, de hamar beküzdötte magát a Kansas kezdőjébe. Kezdetben top10 jelölt volt, de már Karácsony környékén, mint lehetséges első választást emlegették. Érdekesség, hogy csapattársa Andrew Wiggins is 1/1 várományos. Az alapszakasz végén megsérült, a rájátszásban sem játszhatott. Ez a sérülés az, amely elbizonytalanítja a rajongóit, de csak egy picikét. Nagy csoda lenne, ha nem választanák ki az első háromban. Felfedezője és mentora a szintén kameruni nemzetiségű Luc Mbah a Moute (Timberwolves). Nba1.hu elemzés.

Sajnálatos módon sérülés hátráltatja Mitch McGary fejlődését is. Az újoncszezonja után első körös (top14-es) jelöltnek tartották, de a michigani rozsomák a maradás mellett döntött. A második szezonjára készült, amikor hát és deréktáji fájdalmak jelentkeztek nála. A 2013/14-es idényben mindössze nyolc alapszakasz meccset játszhatott, majd egész szezonra kidőlt. A hosszú kihagyás után logikus döntésnek tűnt, hogy marad legalább még egy évet az egyetemen. Azonban egy drogteszten megbukott (marihuána), amiért hosszú eltiltás várt volna reá. Ezek után döntött úgy, hogy bejelentkezik az idei draftra, vállalva annak kockázatát, hogy a fentebb említettek miatt csak a második körben viszik el, és meg kell dolgoznia a garantált szerződésért.

Az elnyűhetetlen Patric Young négy szezon alatt egy mérkőzést sem hagyott ki a Florida csapatában. A magassága miatt egy ideig kérdéses volt a posztja (négyes vagy ötös). A chicagoi felmérőn (combine) azonban kiderült, hogy pár centivel nagyobb, mint ahogy korábban gondolták. NBA mértékkel mérve is center nagysága (208 cm) van. Erőteljes testfelépítését okosan kihasználva uralja a festéket, szorgalmasan gyűjti a pattanókat (és a hibákat), osztogatja a blokkokat. Kőkemény védő, támadóként nem túl hatékony, de 6-8 pontra mindig jó lehet.

A nyúlánk alkatú Isaiah Austin sokoldalú játékos. Csapatember. Ígéretes védő, kiváló dobásblokkoló. Támadásban is ügyesen mozog, jól pattanózik. A középtávoli mellett, a triplát is képes bedobni. 216 cm magas, de aranylánccal együtt alig egy mázsa, kelleni fog még több erő és izomtömeg, hogy versenyképes legyen. Nagybátyja Isaac „Ike” Austin kilenc szezont húzott le az NBA-ben. Nba1.hu elemzés.

A bibliai Sámson (természetesen egy nő miatt) elvesztette a haját és vele az erejét. Johnny O’Bryant levágatta (rasta) hajfürtjeit, és szemernyivel sem lett gyengébb. Az őserőt megtestesítő Johnny (e néven a harmadik) jó értelemben véve agresszív és aktív játékos. Az ellenfelek mellett fault és erőnléti problémákkal is meg kell küzdenie. Az utóbbin sokat javított, hogy közel 25 fonttal könnyebb, mint újoncként. Az LSU-nál centert játszott, ezen a poszton is érzi otthon magát, de 204 centivel megfontolandó, hogy az NBA-ben erőcsatár legyen.

A draft legmagasabb (226 cm) és legsúlyosabb (160 kg) játékosa Sim Bhullar (sz.1992). Ha szerződést kap, ő lehet az első prominens indiai (és szikh származású) játékos az NBA-ben. A New Mexico State egyetemen sem marad Bhullar nélkül. A 19 éves öcsike Tanveer a csapat tagja, aki „mindössze” 221 cm és 136 kg. Az érdekesség kedvéért említsük meg, a papa 198, míg a mama 178 cm magas. A szülők az indiai Panjab államból vándoroltak ki Kanadába.

Nemzetközi (international) játékosok közül a bosnyák Jusuf Nurkic a legígéretesebb. Egyes elemzők első körösnek jósolják. A magassága, fizikai ereje és súlya NBA szintű. Szolid pattanózó, tehetséges támadójátékos, különösen a pick&roll játékban jó. Nem igazán atletikus és gyors. Kérdéses, hogy védőként képes lesz-e helyt állni az NBA darálójában.

A második körös jelölt, európai játékosok közül figyelemre méltó még az orosz Artem Klimenko és a szerb Nikola Jokic. Mindketten méretesek, testesek, eszük van a játékhoz és technikailag képzettek. Csak átlagos atléták, és védő oldalon jócskán vannak hiányosságaik.

Hasonló dolgok mondhatóak el a második vonalbeli, fehér amerikai centerek többségéről is, közülük említsük meg: Cameron Bairstow (New Mexico); Alec Brown (Green Bay); és Alex Kirk (New Mexico) nevét, valamint egy kivételt is.

A draft legöregebb és kevés hiján legnagyobb játékosa: Jordan Bachynski. Az Arizona State nagy embere a statisztikák alapján az NCAA legjobb dobásblokkolója, amit magasságának (218 cm), hosszú karjainak és ütemérzékének köszönhet, a nem létező rugói helyett. Az alkatához képest meglepően mozgékony. Szolid védőjátékos. Támadásban nem túl ügyes, de van egy decens horogdobása. Ennyi talán elég lesz egy második körös szerződéshez. Mellesleg kanadai, az egyetem elkezdése előtt részt vett egy mormon misszióban.

Az „afrikai center iskola” is képviseltetni magát a második körben. A „növendékek” tetszetős atléták, jó az ütemérzékük, tűrhetően pattanóznak. Tehetséges védők, viszont támadóként erős fejlesztésre szorulnak. Jeles képviselőjük a szenegáli Moussa Diagne, de brazil létére ide sorolható Walter Tavares is.
Igazoltan hiányzik: Ilimane Diop (szenegáli) és Mouhammadou Jaiteh (francia)

Idén a középiskolából három!!! nagyágyú (Top10-es jelölt) center tehetség is érkezik az NCAA-be.

Kék ördög lesz: Jahlil Okafor (a képen).
Ismerős a név? Bezony, Emeka Okafor távoli unokaöccséről van szó, aki adottságait tekintve jobb lehet a „nagybácsitól”. Ami a draftot illeti, a végkimenetel hasonló lehet, a kisOkafor a 2015-ös draft egyik 1/1-es várományosa.

A bőség zavarával kell megküzdenie a Kentucky edzőjének. Jókora meglepetésre maradt Willie Cauley-Stein, aki, ha jelentkezik 99%, hogy első körben elkelt volna. Dakari Johnson már tavaly is megmutatta oroszlánkörmeit, és csatlakozik hozzájuk a magasan jegyzett középiskolás reménység: a dominikai Karl Towns Jr.

Myles Turner az utolsók között döntött, hosszas tanakodás után maradt a szülőföldjén és a Texas Longhorns csapatát választotta.

A rutinos rókák közül említsük meg Kaleb Tarczewski (Arizona); A.J. Hammons (Purdue); Frank Kaminsky (Wisconsin) és Amir Williams (Ohio St.) nevét.

….és ezzel a pünkösdi királyságnak vége.

Szerző: Farkas Dénes

Dátum: 2014. 06. 08.