Férfiasan bevallom, „csak” a nyolcadik döntőmre készülök. Az esélytelenebbel jobban szimpatizálok, ettől függetlenül az esélyesebb csapat jobban megérdemelné a gyűrűt.

Egy Bynum zsákolással elkezdődik az idei nagydöntő.

Jameer Nelson a padon, van egy olyan érzésem, hogy csak a második negyedtől láthatjuk.

Howard összebratyizott Jack Nicholsonnal, máig emlékszem, hogy pár éve Ben Wallacenak nem sikerült.

Túl vagyunk a döntő első időkérésén. Az eddigi legnagyobb meglepetés egyelőre Courtney Lee. Nem elég, hogy Bryant eddig „csak” 50%-kal dob róla, már szedett egy támadópattanót is.

9 perc telt el, megvan Bynum rettegett 2. faultja. Azért állta a sarat.

Howard büntetőzésében van valami Duncan-szerűség, mintha triplát dobna. De csak úgy lazán, csuklóból.

A liga legtúlértékeltebb táncoscsapata egyértelműen a Lakersé.

Büntető, Nelson, büntető, Nelson. Már amit a kamera mutat.

Gasol eldőlt, mint szalmabábú a viharban, jöhet is a Magic Pat Burke-je, a lengyel csoda, Marcin Gortat. Ez már csak azért is vicces, mert maga az ír fenegyerek is viselte a kék mezt.

Az első negyed végén nem vezet 26 ponttal a Lakers. Sőt, a vendég csapat birtokolja a vezetést. Nézegetem a főbb statisztikákat: Kobe 3/9, Howard/Bynum/Ariza 2 fault, „Marci” 2 pattanó. Nelson eddig 2 körömágy.

Egyet nem vettem észre, Battie áutszkórolta Odomot, nem gyenge.

„Megérkezett Jameer Nelson.”

Odom maradt az egyetlen színesbőrű a Lakersben, így még Gortat is leszedi a pattanót öt ember között.

Nelson tempó, csont nélkül.

Walton kosár! Szerintem többet már nem dob novemberig.

Pietrus tripla, egészen a büféig repült.

Phil Jackson belemarkolt alul valamibe, talán nem véletlen, ha Nelson lesz a cseresor irányítója, akkor komoly problémák merülhetnek fel.

Gortat takarja be Bynumot, lassan rendelek egy mezt.

Pietrus ma sehonnan nem bír betalálni.

Dobtam egy sárgát és Walton már 6 pontos. Nem semmi, hogy az NBA döntőben dob karriercsúcsot.

Ment a pásztázás a közönségen, elég durva etnikai sokszínűség tapasztalható a Staplesben.

10-0-ás Lakers rohanás, lassan jöhet vissza Alston, elfogyott a meglepetés-faktor.

Ha lenne olyan rekord, hogy „legtöbb kapott blokkolás egy félidő alatt az NBA döntőben”, akkor Andrew Bynum valószínűleg az első ötben lenne.

Derek Fishert a Staples sarkából viszik majd a sírba.

Jack Nicholsont meg a nézőtérről.

Nocsak, Howard csinált valamit.

Pietrus triplát dobott. Mármint be is ment.

Kobe beindult, 14 dobószázalék és 6 pont a különbség.

A táncoslányok koreográfiája nagyon összetett. Ugrálnak, tapsolnak és mosolyognak. 2 percig.

Nelson olyan frissnek látszik, hogy lehet már a Cavs ellen is játszhatott volna.

Kobera négyen figyeltek, szép Gasol tempó.

Alston a padon lett felejtve, a teljes második periódust leülte.

Tíz ponttal vezet a hazai csapat, még szép, hogy megéheztem.

A Lewis-Howard-Pietrus trió eddig 3/15-nél tart, ehhez képest ez a tízes nem is vészes.

Lewis tripla, körülbelül az életben maradáshoz kellett.

Bynum megkapta a negyediket a 3. negyed elején.

Kezd kihűlni a meccs, stabilizálódni látszik a Lakers előnye.

Bryant nem gyenge, sokakat ráz most a hideg Californiában.

Újabb 2+1, ezúttal Odom, lassan itt a vége.

„Süti, ropi, tánc.”

Lewis vágja a téglákat, nagyon bizonytalan.

Közte 23, Bryant a mennyben, kezd hasonlítani a döntő a Spurs-Cavsre.

Kobe minden egyes 2+1 után bemutat egy ilyen Terminátor-szerű vicsorítást.

Lisa Leslie nevetgél, miközben a fél rágógumi rászáradt a szájára.

Lélekben már a második meccsen vagyok. Csak hátradőlök és egy energia italról álmodozom. Los Angeles Lakers 1–0 Orlando Magic.

Szerző: Kun Zsolt

Dátum: 2009. 06. 05.