DENVER NUGGETS
ahogy Takács Dávid látja

Érkezett: Al Harrington (New York Knicks), Shelden Williams (Boston Celtics), Gary Forbes (Ironi Ramat Gan, Izrael), Melvin Ely (New Orleans Hornets)
Távozott: Malik Allen (Orlando Magic), Joey Graham (Cleveland Cavaliers), Johan Petro (New Jersey Nets)

A Denver Nuggets idei nyara a Carmelo Anthony esetleges távozásáról szóló híradásokról szólt. Mint ismert, Anthony nem fogadta el a Nuggets három évre szóló, 65 millió dolláros szerződés-hosszabbítását, később pedig elcserélését is kérte. A csapat franchise playere minden pletyka ellenére végül maradt, ám az, hogy meddig, továbbra is kérdéses.

Pedig a Nuggets nem rossz csapat, és nem is erősített rosszul az uborkaszezonban. Sikerült megszerezniük a kiváló pontszerzőt, Al Harringtont. A csatárra elég komoly szerep hárul, hiszen a denveri magasemberek gyakori sérülései miatt kulcsfontosságú lesz, hogy mennyiben tudja majd pótolni az alapemberek kiesését. Ezzel el is érkeztünk a Nuggets teljesítményének leginkább döntő tényezőjéhez: ha és amennyiben ez a csapat egészséges tud maradni, az egyébként bitang erős nyugati konferenciában is nagyon messzire juthatnak. Mondom ezt azért, mert a coloradóiak kezdője az egyik legerősebb a ligában, minden poszton ütőképes játékosokkal, akik nem mellesleg remekül ki is egészítik egymást. Az immáron világbajnoki aranyéremmel is rendelkező Billups személyében övék az NBA egyik, ha nem legalkalmasabb vezére. Természetesen elsősorban ő és Anthony felelnek majd a pontokért, míg a csendben remek kiegészítővé váló Afflalo mellett Martin és Nené főként a védekező oldalon nyújthatnak majd kimagaslót.

A már említett Harringtonnal és a frissen szerzett Williamsszel erősödött a pad magasember-állománya, míg az alacsony posztokon a feltörekvő Lawson és a szeleburdi, ám kétségkívül pontérzékeny JR Smith segíthet a kezdő pihentetésekor.

A pozitív előrejelzéseknek ellentmond azonban, hogy sem Martin, sem Andersen nem lesz ott a nyitányon, előbbi január, utóbbi december környékén lesz majd bevethető. Mindezek ellenére nem ragadhat bent a rajtnál a visszatérő George Karl vezette alakulat. Amennyiben a Nuggets jól startol, talán ideig-óráig befoghatják Melo száját, majd a maródiak visszatérésével igazi fekete lóként a Lakers egyik legnagyobb riválisai lehetnek a nyugati főcsoportban.

Várható kezdőcsapat: Billups-Afflalo-Anthony-Martin-Nené

MINNESOTA TIMBERWOLVES
ahogy Tóth Attila látja

Érkezett: Michael Beasley (Miami), Wesley Johnson (1/4), Lazar Hayward (1/30), Kosta Koufos (Utah), Luke Ridnour (Milwaukee), Sebastian Telfair (Cleveland), Nikola Pekovic (Panathinaikos), Anthony Tolliver (Golden State), Martell Webster (Portland)
Távozott: Al Jefferson (Utah), Ramon Sessions (Cleveland), Ryan Hollins (Cleveland)

David Kahn agyát szeretném megérteni egyszer. Azt hiszem, egész életre szóló feladat, de megérné megtudni, mit miért csinál, kívülről nézve ugyanis semmi logika nincs benne. Nincs center a csapatban, erre a drafton azonnal behúz egy SF-et, ami szintén kellene, de valaki olyas valaki, aki meccseket képes eldönteni, egyedül pontot tud szerezni (mert ez a másik nagy gond a Wolvesnál a védekezés mellett). Johnson egy érett, kiforrott játékos, de ezek közül egyiket sem bírja. Nagyon jó kiegészítő lesz, de nem vezér. Azt meg sem említem, hogy a fél világ rajta röhögött, mikor kihúzta Babbittot (SF), Bjelicát (PF) és Lazar Haywardot (SF) is az első körben. Ebből az első kettő azonnal el lett cserélve, de hogy valaki egy újjáépülő csapatba meg sem próbál posztra draftolni, az kicsit merész (ráadásul minden húzásánál volt benn olyan SG és C, akikben lett volna lehetőség a Wolves csapatát nézve, de Haywardnál biztosan több).

A draft után ugyan szinte ingyen (egy második körös draftjogért) megszerezte az egykor Rose mögött másodiknak választott Beasleyt, de ezzel csak saját trade lehetőségeit gyengítette vele. A csapat két legjobb játékosa ugyanis PF (ahogy Beasley is az volt alapvetően) és egyik sem tud centert, egymás mellett meg lehetetlenség őket játszani gyenge védekezésük miatt (Love és Jefferson). Jeffersonon ettől függetlenül viszonylag jó áron sikerült túl adni, de utána Milicic szerződése megint érthetetlen. Az évi fizetése még csak-csak emészthető, de 4 éves szerződést adni egy olyan embernek, akinek összesen egy értékelhető éve nem volt összeadva, igen merész, sőt, meggondolatlan. Pekovic jó igazolás volt viszont, ahogy valószínűleg Tolliver is az lesz ennyi pénzért. Összességében tehát voltak jó lépések, de inkább a nagy számok törvénye alapján jöttek ezek.

Az előszezon alapján elég mély rotációval dolgozhat Rambis. Johnny Flynn egyelőre sérült, november környékén viszont visszatérhet, ami még növeli a bevethető játékosok számát. Beasley leginkább magas bedobót játszik, a csapat talán legjobb embere a másik SF-fel, Websterrel együtt. Ettől függetlenül a védekezés még mindig nulla, és hullámzóak is. Nyugaton szerintem ezzel a csapattal esélytelenek, többet érnének vele, ha megint nagyon rosszak lennének, ahhoz viszont már túl jók. Rubio így sosem fog átjönni Európából.

Várható kezdőcsapat: Flynn-Johnson-Beasley-Love-Pekovic

PORTLAND TRAILBLAZERS
ahogy Tóth Attila látja

Érkezett:Wesley Matthews (Utah), Armon Johnson (2/34), Luke Babbitt (1/16), Elliot Williams (1/22), Fabricio Oberto (Washington)
Távozott:Juwan Howard (Miami), Martell Webster (Minnesota), Jeff Pendergraph

A Pritchard-éra utáni első Portland ugyanarra készül, amire az utóbbi 1-2 évben: a nyugati döntőre. Alapvetően elképesztően tehetséges a gárda, de a sérülésekkel folyamatosan gondjuk van. Három éve 1/1-ként behúzott centerük, Greg Oden mindössze 82 meccset tudott játszani eddigi pályafutása során, ez pedig nagyon kevés, sajnos minden évben a lábával voltak gondok, most is sérülten kezdi a szezont. A faultokkal is van gondja bőven, amikor a pályán van, de nála azt várni, hogy egy egész évet végig bír, elég merész. Tavaly ráadásul csőstül jött a baj. Helyettese, Joel Pryzbilla is kiesett egy fél évre, majd visszatérése előtt elcsúszott a kádban, rásérült és még majdnem egy évet kénytelen volt kihagyni, mostanában esedékes majd visszatérése. Az egyébként sem vasember Marcus Camby mögé nagyon is kell majd, mert Jeff Pendergraph sajnos újdonság a listán, ő az előszezonban törte lábát, az egész szezont ki kell hagynia és muszáj elküldeni, a helyére jött az argentin rutinróka, Oberto. Felsorolt úriembereket mind a palánk alatt találjuk, nem kell túl nagy képzelőerő, hogy belássuk, ilyen mennyiségű és hosszúságú sérülésekkel képtelenség volt beváltani a csapat által támasztott elvárásokat.

Az alacsony posztokon idén is volt egy kis variálás. Nincs már Bayless, aki nem illett a csapatba, nem igazán irányító, pontdobó emberből pedig van elég. Ezért is jött Wesley Matthews, aki nagyon jó periméter védő, a támadóoldalon sem teljesen halott, de nem a pontszerzés minden gondolata. Martell Websternek is lejárt az ideje, helyette a draftról(és Minnesotából) Luke Babbitt érkezett.

A Blazers irodájában legalább akkora mozgás volt, mint a játékosoknál. Tavaly év közben az ex-GM jobb kezét, Tom Pennt menesztették, a draft után Kevin Pritchard is munkanélküli lett, McMillan edző jobb keze, Monty Williams pedig a Hornetsnél kapott főállást. Rick Cho lett az új GM és első próbálkozásai nem nagyon sikerültek. Nagy dobásra készült saját bevallása szerint(valószínűleg Chris Paul volt a kiszemelt), ám ebből semmi nem sikerült, mint ahogy az elégedetlen és „honvággyal küszködő” Rudy Fernandezt sem sikerült elcserélnie. Rudy azóta megnyugodott, úgyhogy akár még jól is kijöhetnek a dologból.

Roynak is folyamatosan gondjai vannak, de talán most kigyógyult teljesen minden gondjából-bajából. A magasembereknél viszont kizárt dolognak tartom, hogy mindenki egyszerre egészséges legyen, az nem ez az univerzum lenne. Ha mégis sikerül eltalálni az ötös lottó számait, akkor bármennyire is rutinosabb a Lakers, egy nyugati esélyesről beszélhetünk, mert mindenük megvan, ami a sikerhez kell. A rájátszás alap, a helyezés az előbb említett sérülések függvénye.

Várható kezdőcsapat: Miller-Roy-Batum-Aldridge-Camby

OKLAHOMA CITY THUNDER
ahogy Molnár Ádám látja

Érkezett: Daequan Cook (Miami), Morris Peterson (New Orleans), Royal Ivey (szabadügynök), Cole Aldrich (draft, 1/11)
Távozott: Etan Thomas (Atlanta), Kyle Weaver (szabadügynök), Kevin Ollie (visszavonult)

Veszélyes kölykök, adhatnánk a címet az Oklahoma előttünk álló szezonjának. A szimpatikus csapatépítés tetőzött az idei uborkaszezonban, a szőnyeg alá söpörhető távozók listájával ellentétben az erősítések megint megfelelő helyeken találták be a Thunder keretét. A szürke informatikus külsővel megáldott Presti mágus olyan elemeket hozott a csapatba, akik kellő segítséget jelenthetnek a gárda playoff-menetelésében. Azt halkan jegyzem meg, ehhez nem árt majd elkerülni a Los Angeles Lakerst az első körben…

Peterson és Cook is azt a statisztikai kategóriát hivatott erősíteni, amelyben Duranték igen komoly hendikeppel indulnak a vetélytársakkal szemben: ez pedig a tripladobás. A tavalyi rájátszás nyugati résztvevői közül a Thunder zsuppolta be a legkevesebb hárompontost a reguláris szakaszban, ez pedig, bármennyire jó is enélkül a gárda, óriási űrt jelenthet a mai tempógyilkos NBA-ben. A két új mesterlövész miatt talán egy kicsit átalakulhat a támadójáték, szükség is lenne arra, hogy Green többször nyalja fel a festéket, besegítve ezzel a póznáknak. Merthogy Ibaka mellett ott lesz a székdobálása miatt a YouTube-on majd’ Justin Bieber-i nézőszámokat beszipkázó Kristic, meg a draftról elhappolt Aldrich is, de ezzel még mindig ez a poszt a legkevésbé megbízható Oklahomában, annak ellenére is, hogy a kongói föld-levegő rakéta stabilan megvetheti a lábát a kezdőcsapatban.

Az eddig leírtakon kívül minden Kevin Duranton (és egy kicsit Russell Westbrookon) múlik, aki a VB-n, már bocsánat, de szarrá-húggyá verte a világot, idén, felböfögve a hype okozta pánikrohamokat, be fogja húzni az alapszakasz legértékesebbjének járó trófeát. Meglehet, hogy túlságosan is szimpatizálok a Thunderrel, de én komolyabb sikerrel kecsegtető idényt vizionálok nekik ezen a kiszámíthatatlan Nyugaton. A rájátszás második körét mindenképpen, a döntőbe jutást semmiképpen.

Várható kezdőcsapat: Westbrook-Sefolosha-Durant-Green-Ibaka

UTAH JAZZ
ahogy Márton Tamás látja

Érkezett: Gordon Hayward (draft, 1/9), Jeremy Evans (draft, 2/25), Al Jefferson (Minnesota), Raja Bell (Golden State), Francisco Elson (Philadelphia), Earl Watson (Indiana), logó (70-es évek)
Távozott: Carlos Boozer (Chicago), Kyle Korver (Chicago), Kosta Koufos (Minnesota), Wesley Matthews (Portland)

Nem volt kérdés, hogy amint tavaly májusban bevégezte a söprést a Lakers, Carlos Boozer a legtávolabbi sarokba hajította a Jazz-mezt, hadd csámcsogjon rajta a kutya. A vezetés feladata az volt, hogy minél jobban jöjjenek ki második legjobb játékosuk távozásából, és mivel már nélküle is a sapka felett voltak, az egyetlen megoldás a sign&trade volt, az ellenérték pedig trade exception vagy játékosok. Előbbit választották és szinte azonnal ellopták vele a csoportrivális Minnesotától Al Jeffersont (két első körös cédula és Kosta Koufos).

Boozerrel összevetve Jefferson lényegében ugyanannyiba kerül, fiatalabb, 2 évvel rövidebb a szerződése (kisebb kockázat) és extra motiváció van benne, hogy megmutassa, tényleg a gyenge csapat miatt volt „csak” egy 20-10-es játékos, nem pedig egy elit erőcsatár.

Érzékeny lehet Wesley Matthews elveszítése, különösen, hogy a szomszédvár Portland igazolta le. Számomra meglepő volt, hogy a Jazz a csuklóműtétből felépült Raja Bell leigazolásával azonnal lemondott a meccselési lehetőségről (5 év, 27 millió dollár volt Matthews ára). Bell teljesítménye 2006 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat és nem látok rá esélyt, hogy ismét régi pióca énjét tudja hozni a nyugati csapatok legjobb kettesei ellen. Kyle Korverrel szemben előrelépés, hiszen ugyanolyan jó kinti dobó és végtelenszer jobb védő játékos, de a Utah-nak nem Ashton Kutchert alteregóját kellett volna pótolnia, hanem a tavalyi szezon felfedezettjét. Nem sikerült.

5 év után először nem lesz a kezdő ötös tagja Mehmet Okur, hiszen egyrészt sérült, másrészt Jefferson és Millsap is helyet követel magának a pályán. Bár mindketten posztjukhoz képest alulméretezettek 7-8 centivel, izgalommal várom, hogy milyen hamar szoknak össze, terrorizálják az ellenfél magasait, robbannak be a támadólepattanókért és gyalázzák meg a gyűrűt Deron Williams földpasszai után.

A rájátszás idén is borítékolható, de hogy sikerül-e megismételni a csoportgyőzelmet a liga legnehezebb divíziójában, ahonnan idén is négyen jutnak majd a rájátszásba, megjósolhatatlan. A többi nyugati élcsapathoz hasonlóan a fő kérdés, hogy le tudják-e győzni a Lakers-t. Jelenleg úgy gondolom, erre nincs esély.

Várható kezdőcsapat: Williams-Bell-Kirilenko-Millsap-Jefferson

Szerző: NBA1.hu

Dátum: 2010. 10. 26.